Meddig érdemes így kapcsolatban maradni? Egyáltalán van értelme?

A páromat nagyon szeretem és már nem friss a kapcsolatunk. Nem volt mindig tökéletes de ha volt valami probléma, azt végül meg tudtuk beszélni, tudtunk kompromisszumot kötni. Szerintem pont olyan pasi való hozzám, mint amilyen ő és amúgy is, szeretem és ragaszkodom hozzá.

A kérdésem a szex témával kapcsolatos, mert ezzel vannak problémák és ez húzódik már egy ideje. Körülbelül két éve vagyok már vele együtt és bármilyen szégyen is, nem feküdtünk még le. Először is azért mert nekem ő lenne az első, ezért az elején kértem, hogy várjon rám és ő várt is szinte fél évet vagy egy évet, már nem is tudom. Addig is kielégítettük egymást csak szex kifejezetten nem volt. De ő elfogadta, hogy én mikor akarom és megértő volt. És mielőtt bárki ezt írná: biztos, hogy nem csalt meg. Mikor meg már akartam volna én is, azóta meg egyszerűen nem jött össze, bármilyen hihetetlenül is hangzik. Volt, hogy sikerülhetett volna de épp összevesztünk valami hülyeségen (néha épp a szexen, ahelyett hogy próbáltuk volna, ez az én hülyeségem volt beismerem, mert én kezdtem). Olyan is volt, hogy én szerettem volna meg akár ő is de valami más miatt nem jött össze. Például egy időben felváltva voltunk betegek vagy ő, vagy én. Meg előfordult, hogy orvoshoz ment a szeme miatt mert valami baja volt, épp nála voltam, azt mondta biztos nem lesz nagy vizsgálat de félig bekötött szemmel jött haza mert meg kellett műteni. Aztán olyan is volt, hogy pont akkor értünk rá mindketten találkozni, mikor nála voltak valami szerelők, direkt akkorra hívta őket mikor tudta hogy úgyse mennék hozzá, csak azok meg nem akkor mentek mikor ígérték. Ami engem illet, nekem van egy albérletem de sokáig az volt, hogy ő nem nagyon akart idejönni, mert neki a lakása az saját és mégiscsak jobb ott, ahol azt csinál amit akar. De mikor meg mégiscsak terveztük volna, hogy oké próbáljuk itt, akkor meg épp akkor jött meg a lakótársam, fogalmam se volt, hogy aznap. Szóval egy ideig én akartam a szexszel várni, aztán szimplán hülyék voltunk és szerencsétlenek és elszúrtuk (amúgy olyan is volt hogy épp se hozzá nem lehetett menni, se hozzám). Egy ideje meg az van, hogy próbálkoznánk, csak éppen nem jött össze. Többször volt olyan probléma, hogy hamar élvezett el és így nem lett semmi az egészből. Vagy nem fért be vagy valami. Meg volt, hogy én még próbálkoztam volna, legalább még egyszer de akkor meg fáradt volt hozzá...

Amúgy főleg hétvégén tudnánk megoldani de már nyilván elkeserít, hogy ilyen nehezen jön össze. Meg azért az is kihat az egészre, hogy én az egyetem miatt vagyok néha stresszes, ő meg dolgozik és hétvégére jön ki rajta a heti stressz meg fáradtság meg ő is rástresszel a munkájára...

Nem akarjuk feladni, ötleteltem már én is, hogy mit ronthattunk el mert már egy ideje tényleg az megy, hogy akarnánk mindketten csak nem működik a farka vagy velem van a baj vagy nem jön össze valami másért....

Tudom, hogy nincs neki más rajtam kívül... érzem, hogy szeret engem, gondoskodik rólam, érdeklem, sok mindent megtesz a kapcsolatunkért... csak a szex ilyen nehéz ügy.

Hozzá kell tenni, hogy ő azt vallja, nemcsak a szex a fontos a kapcsolatban, ezért tekintett el ettől egy darabig, hogy nem működik... ezért volt velem is türelmes, ha meg én sürgettem de valamiért nem sikerült, akkor meg ezért nyugtatgatott, hogy ne parázzak. De most már ő is volt, hogy elgondolkodott mikor sokat panaszkodtam neki erről, hogy van-e értelme de szakítani meg nem szakítottunk mert már túlzottan megszerettük szerintem egymást.

Előttem évekig nem volt senkije amúgy. Elmondása szerint még annyira nem is volt jó kapcsolata senkivel, mint velem, hiába nincs szex mert érzelem, szeretet és ilyesmi szempontból nem volt még ilyen jó. És én is tudom, hogy nekem se lenne könnyű még egy ilyen pasit találni, ezért nem akartam elengedni. Próbáltuk már egymást elhagyni de nem ment, végül mindketten rájöttünk.