Hogy kell a párkapcsolati problémákat kezelni? Már nem bírom! Megszakad a szívem, tehetetlennek érzem magam. Van olyan, h valakinek nem való kapcsolat? Elviselhetetlen vagyok?  

Tudom, h minden kapcsolatban eljön az idő, h jönnek a problémák, de nem lehet minden problémára  a szakítás a megoldás. A szakítás egy időszakos megoldás, egy menekülés. Nem húzhatjuk az időnket a végsőkig azzal áltatva magunkat, h a "következő majd jobb lesz".  Hogy kell a párkapcsolati problémákat kezelni?  A párom nem akar párterápiára menni, de ketten úgy tűnik, h nem tudjuk megbeszélni!!!  :(  :(  :(     Ez a 4. komoly kapcsolatom, és már annyi fájdalom ért, hogy komolyan megkérdőjelezem, h találhatok-e még valakit, akivel családot alapíthatunk, és félek attól, hogy utólag fog kiderülni, hogy jobb lett volna többet nyelni.  Én már mérlegeltem, h meg tudnék állapodni mellette. Sok dolog van, ami nem tetszik, nem pont olyan, amilyennek kislánykoromban elképzeltem a szőke herceget fehér lovon, de undort érzek, ha arra gondolok, h más férfival kelljen testi kapcsolatot létesítenem, és van benne valami kiegyensúlyozottság és szeretet, ami ritka érték, és úgy gondolom, hibát követek el, ha ezt a kapcsoltatot veszni hagyom.

35 évesek vagyunk. 2,5 éve vagyunk együtt, égyütt élünk egy éve, amiből az utolsó 5 hónap távkapcsolat volt. Amikor jó, akkor tényleg nagyon jó együtt. de vannak olyan helyzetek, h megőrülök a hülyeségei miatt, és olyankor kiakadok, és tombolok, mint egy őrült. Utálom magam, mikor ilyen vagyok.egy példa:

A munkámhoz fontos az internet, és panaszkodtam neki, h csinálja már meg a wifit, h tudjak rendesen a nappaliban dolgozni, és ne a vendégszobában kelljen, ahol kényelmetlen az ágyon  ülni, és egy káosz az egész szoba, tele van minden sz*rral, amit nem is használunk, csak van, mert ingyen kapta valahonnan. Szóval a wifi kapcsán kiderült, h míg távkapcsolatban voltunk, ő felmondta az internetszolgáltatást, és lebratyizott a szomszéd srácokkal, és felesbe fizetik az internetet. (15 eur havionta, ,szóval egy vicc...)  És én erről semmit nem tudtam!! Több, mint egy hónapig bajlódtam a jelerősséggel, és nem jutott volna eszébe mondani, h azért, mert nincs is előfizetésünk. Persze tomboltam rajta, mint az állat! Ezekkel a gondolatokkal: 

- miért nem érti meg, h KELL a munkámhoz a jó wifi

- nem akarok a szomszétól függő lenni. tehát pl. mikor megszakad, akkor át kéne menni bekopogni, h figyelj, ,indítsd már újra

-  hogy nem őszinte - miért nem mondta el

És ő ebből nem azt hallja meg, h MI a problémám, hanem azt, hogy HOGYAN közlöm ezt vele. Más helyzetekben is ez van, h hiába verem a fejéhez a megcáfolhatatlan tényeket, lehúz azzal, hogy velem nem nem lehet beszélni, mert idegbeteg vagyok. És pont ettől vagyok idegbeteg, h egy szerencsétlen flótásnak érzem magam, aki azt próbája bizonyítani a majmoknak, h a Föld nem lapos. És azt sem tudom megértetni vele, h a tartalmi fölény és a kommunikációs fölény két különböző dolog.

Hogyan bezséljük meg ezeket? Én szeretném vázolni, h egy-egy szituációban én hogy élem meg, ahogy reagálok, mit érzek mögötte, és ezt párhuzamba állítani azzal, h ő hogy értelmezi az én reakciómat, szerinte én hogy érzek, és ő mit érez az mögött, amit kap, Hogyan kezelhettük volna okoksabban a problémás helyzetet.  Le akarom írni a problémákat (rendszerezni, tényeket feltárni, megbeszélni, megoldást találni), de ez a módszer őt csak idegesíti. 

Kérem, akkinek van érdembeli tanácsa, segítsen, mert nagyon magam alatt vagyok. Hogy csinálják azok, akik jól csinálják? Köszönöm!