Mi alapján döntsek? (bővebben lent. )

Barátommal már lassan másfél éve együtt vagyunk.Minden jó volt és szép,de..Múlt hónapban szakított velem,mondván,hogy "már nem érzi azt,amit régen".Teljesen kikészültem.Előtte nem sokkal jóba lettem az egyik osztálytársával.Aztán ő volt az,aki mellettem volt végig,míg kihevertem ezt az egészet.Nem tartott sok időbe,mert a másik fiúval közbe találkozgattam.Azt hittem,hogy csak barátok vagyunk,de aztán egyre több lett belőle.Nem telt el egy hét és a "pasim" jelentkezett,hogy meggondolta magát,vissza akar kapni,ilyenek.Gondoltam csak azért mondja,mert féltékeny az osztálytársára.Mondta,hogy találkozzunk,beszéljük meg.Teljesen biztos voltam benne,hogy nem fogadom vissza.Mondta,hogy menjünk fel hozzájuk.Felmentünk és az anyukája egyből próbált győzködni,hogy fogadjam vissza meg ilyenek.Végülis vissza fogadtam,de úgyéreztem,hogy csak azért,mert az anyukája miatt nem mertem neki nemet mondani.Haza jöttem.Este kijött az osztálytársa,egyre jobban kezdtünk össze melegedni.Tudta,hogy kezdek belé szeretni,de én nem mertem neki megmondani.Egy hetet akartam még várni,mert úgy volt,hogy akkor egésznap együtt leszünk és úgy terveztem,hogy akkor bevallok neki mindent.Eltelt az este,haza mentem.Megtudta,hogy kint volt az osztálytársa,balhé lett belőle.Másnap ballagásom volt és pasimék is jöttek.Attól a naptól számítva egy hetet együtt töltöttünk,hátha újra annyira megszeretem,hogy vele maradjak.De nem bírtam ki,hogy ne hívjam fel a másik fiút.Aztán a fiúval közbe össze vesztem elég csúnyán,de megbeszéltük és már hiányoztunk egymásnak.Azt mondta,hogy elmegy dolgozni,egy hónapig nem lesz otthon és szeretne velem találkozni.Meg is volt a találka.Nagyon boldog voltam vele.Ez megtörtént utána még párszor,közben tudtam,hogy a pasimnak ez nem esik jól,de mégis jól éreztem magam a másik fiúval és olyankor ez nem érdekelt.Egy hete viszont mikor találkoztam a fiúval,annyira közel kerültünk egymáshoz,hogy csókolóztunk.Egész éjszaka együtt voltunk,beszélgettünk és élveztem a társaságát,hogy vele lehettem.Pasim másnap hatalmas balhét csinált és jogosan,de mégis könyörgött,hogy ne hagyjam el,meg mondta,hogy nagyon megbánta,hogy szakított velem.Szakítani akartam vele.De előbb beszélni akartam a másik fiúval,hogy ő most ezt az egészet tényleg komolyan gondolja-e velem.Ő erre azt válaszolta,hogy össze van zavarodva.Iszonyatosan elbizonytalanított és újra próbáltam csak a pasimra koncentrálni.Egész hétvégén együtt voltunk,így a másik fiúval nem tudtam tartani a kapcsolatot,de ennek ellenére rengeteget gondoltam rá.Pasim próbál győzködni,hogy nem fog többet szakítani velem,nagyon szeret,velem akar lenni és tudom,hogy nem nagyon tudna meglenni nélkülem.Emiatt bűntudatom is van.Meg azért is,mert megnehezítette az anyukája a döntésem anno.Most azt várom,hogy a pasim szakítson velem,mert én nem merek vele szakítani.Mikor vele vagyok akkor úgyérzem,hogy őt szeretem,de néha mégis elkalandozik a figyelmem a másik fiú felé és hiányolom.Mikor a másik fiúval vagyok,akkor pedig nemigazán jut eszembe a pasim.Lehet,hogy csak,azért érzem ezt,mert a másik fiú az a bizonyos "csábító tiltott gyümölcs",vagy miért?Meg annyi bökkenő még van,hogy félek,hogyha a másik fiúval összejönnénk,akkor lehet,hogy neki nem felelnének meg az életkörülményeim,mert szokatlan lenne neki.Pasimék anyagi helyzetével nagyjából egyezik a miénk is,de a másik fiú,az gazdagabb családból származik.Meg nem tudom anyu mit szólna hozzá,hogy a (volt?)pasim osztálytársával járok.A fiúk 17-17 évesek én pedig 15.Ha valakinek volt türelme elolvasni,kérem segítsen. :(

Bocsi,hogy hosszú lett.Előre is köszönöm.

15/L