A barátom nehezen viseli, hogy nélküle járok el. Mi a véleményetek?

Bocs, de mi a büdös p...ért vagy egy zsarnok kis pöccsel? Távkapcsolat önmagában is egy értelmetlen fos, ha nincs kilátásban összeköltözés, hát ha még azért is megy a hisztimiszti, hogy te élni mered a saját életed, ha már ő nincs itt, hogy vele tedd és amúgy sem illetek össze.

Mondd meg neki, hogy ha meg akarod csalni, buli nélkül is gond nélkül meg tudnád csalni úgy, hogy soha a büdös életben nem tudja meg onnan az isten háta mögül. Akár többször is. Ha nem érti meg, hogy hiába féltékenykedik, akkor is kijátszható, ha az ember nagyon akarja, akkor ideje elköszönni.

Bazira nem vagytok egymáshoz valók.

Ez egy totál felesleges , semmilyen , haszontalan kapcsolat ez semmire sem jó.

U4, nem erről van szó. De komolyan, mi a francért rontsam a saját életem önmegtartóztatásban, ha nincs mellettem az, aki ezért kárpótolna vagy adna egy olyan érzést, hogy jobbnak érezzem vele bizonyos dolgok nélkül, mint nélküle bizonyos dolgokkal?

Én is úgy választottam párt, hogy a közelemben legyen és élvezhessük egymás társaságát. Ha nem lenne velem, nem igazán érteném, mi a fenét követelőzik. De velem van, együtt élünk, mert egyikünk sem hisz a dedós távkapcsolatosdiban, aminek sosincs vége. És együtt csináljuk azokat a dolgokat, amiket szórakoztatónak tartunk. Együtt bulizunk, együtt sportolunk, stb. Nem is kellene olyan, aki nem hasonló típus, mint én, hanem például egyiket sem szereti. És ha az nem lenne elég, hogy nem tart velem szinte semmiben, amit csinálok a szabadidőmben, mert nem szereti azokat a dolgokat, ha még mellé hisztizik meg megsértődik, ha én viszont csinálom, akkor úgy vágnám ki hogy lába sem éri a földet. Ki kíváncsi arra, hogy bebörtönözzék?!

Én társat akartam, ezért választottam olyan embert, aki lehet a társam és hozzáad az életemhez, nem elvesz belőle. Ettől érzem azt, hogy vele tudnék és akarnék élni bármeddig és azt is, hogy nem érdekel senki más. Ha nem érezném társamnak, szerelmemnek, barátomnak, kib...nám, mert akkor jobb szingliként. Hűséges és kompromisszumkész egy ilyen emberhez úgysem tudnék lenni, akkor meg kár az egész.

Arról nem tehetek, hogy ezen az oldalon pár elborult csak azt tudja összerakni fejben, hogy az a párkapcsolat, ha valaki elvisel vagy a külsőd alapján vonzónak tart. Nem vagyok kölyök. Tudom, melyik kapcsolat ér annyit, mint egy darab szemét. Amit a kérdező írt, az pontosan ilyen.

Amúgy meg ideje lenne kihúzni az embereknek a fenekükből a fejüket. Az ember nem attól hűséges, hogy agyonkorlátozzák.

Az egyik tényező a személyisége, mert vannak, akikkel bármit teszel, akkor sem érik be eggyel.

A másik meg az, amit jelent számotokra a másik. Amit egymásért tesztek és egymásnak adtok. Érzelmek élmények, társaság, közösség, intimitás. Ha egy kapcsolat jól működik, nem lesz félrelépés, ha amúgy a felek elköteleződni képesek lennének. Ha nem működik jól, akkor vagy vége lesz, mert az egyik embertípus megunja, hogy csak az idejét vesztegeti a nem megfelelővel és szakít, vagy ehhez gyáva és félrelép.

Ha kinn a p...csában laksz és csak hisztikézel, értelemszerűen semmi okot nem adsz a maradásra a másiknak: messze is vagy és szar is vagy. A csávónak ezt kellene felfogni.