Csak én nem tudom, hogy ilyen esetben mit kéne tenni?

Páromat (8 hónapja járunk) a volt élettársa megcsalta, majd szó szerint kidobta. Megvolt a per, a gyerek (7 éves kislány) maradt az anyánál, (meg az új pasinál). Mivel kb. 2 hét telt el, hogy egyedül volt (utána léptem én az életébe) sok mindere tekintettel voltam, mert tudom, hogy azért nem lehet egyik napról a másikra ezt feldolgozni. De már betelt a pohár! Eleinte 1-2 alkalommal elmentünk étterembe, de azóta nincs (KETTESBEN) közös programunk a szex-en kívül. Se egy séta, se egy kártyázás, sakk, cukrászda, mozi, semmi, ami akár kerülne pénzbe akár nem. Viszont ha jönnek a gyerekes hétvégék, (mostanában nem 2, hanem van, hogy 1 hetente) akkor minden úgy van ahogy a kislány fütyül. Oda megyünk ahová ő akarja, akkor indulunk amikor ő akarja, akkor jövünk el amikor ő akarja, zenét a kocsiban nem hallgathatok akkor, mert nem szeret a kislány zenét hallgatni, stb. Egyfolytában körülötte forog minden. Pannikám mit kérsz inni? Pannikám mit kérsz enni? Pannikám jól érzed magad? Felém meg néha max. egy: és Te? Minden meg van neki véve, 2 falatot beleeszik, már nem kell neki, dobja ki, kér mást. HA közösen (kettesben) megyünk vásárolni, akkor minden percben: Jaj, ezt meg kell venni Pannikának, jaj, ennek, hogy örülne Pannika! Felkap egy csokit, és kérdi: Ezt megvegyem? Erre én: Nem szeretem ezt a fajtát. Majd Ő: Én a Pannikának akarom megvenni. Én a kislányt elfogadtam, csomó mindent vettem/veszek neki, mindent megteszek otthon, mindig friss étellel várom a párom munka mellett, naponta többször is boldoggá teszem (ilyenkor közben van néhány kedves szava hozzám). Próbáltam már többször megbeszélni ezt vele, de a vége szinte mindig veszekedés lesz. Miért nem kaphatok én is egy kedves szót? Miért nem kérdi meg, hogy én mit szeretnék hétvégén csinálni? Miért nem lep meg akár egy 10 Ft-os csokival sem? (ellenben velem) Minden gyerekes kapcsolat ennyire érzelem mentes a nő felé? 29/L