Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Párkapcsolati problémák » Van értelme várni, hogy a...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

JujuM kérdése:

Van értelme várni, hogy a pasi kötődni kezdjen?

Figyelt kérdés

Kb 8-10 hónapja szakított az exével, közös gyerek is van, aki anyukával lakik. Köztünk kb 3 hónapja fordult szorosabbra, intimitás stb. Volt már nálam, én is nála, aludtunk egymásnál, olyankor este hosszú beszélgetések, éjszaka minden szupi, reggel együtt ébredés, reggeli, aztán mindenki megy a dolgára.

Viszont “csak” ennyi. Nem ismerjük egymás barátait, családját, gyerekeit. Randizni néhányszor elmentünk (vacsi, cukrászda). Azt mondja, hogy idő kell még neki, és csak komoly kapcsolatban tudja ezt elképzelni. Én is. Viszont kb hetente, van hogy 2 hetente csak 1x van ottalvós tali. Minden nap (este) beszélünk telefonon, hogy kinek hogy telt a napja.

Ez így viszont kevés nekem. Tényleg én vagyok türelmetlen?

Mindketten 40+


2019. aug. 4. 18:05
1 2
 11/19 anonim ***** válasza:

Nekem az a véleményem, hogy csak akkor van arra esély, hogy ő megbecsüljön, ha te is megbecsülöd saját magadat. Ha hagyod, hogy félvállról vegyen,abból soha nem lesz szerelmi kapcsolat. Talán még nem késö.

A helyedben én azt mondanám neki, hogy ő nagyon fontos a számodra, de te normális kapcsolatot szeretnél. Ha erre képes, akkor még egy ideig megtalál, de te így nem szeretnéd tovább folytatni. Szóval hogy lássa, hogy nem kidobod, van visszaút, de csak ha tiszteletben tart.

2019. aug. 5. 21:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/19 Rockarc ***** válasza:
100%

Szerintem is. Zard le es remenykedj, hogy jonni fog. Ha 1 hetig nem jon, akkor elkezdheted kiirtani magadbol az erzeseket. Ezt kozolheted is vele elore. Minel tovabb huzza, annal kevesbe marad eselye, mert ujra nyitni fogsz masok fele, es azt ert alatta, amit akar.


Tudom, hogy kicsit nyersen fogalmazok, de felnott ember dontse el mit akar. Az elet nem szorja ket kezzel a lehetosegeket, aki a mai vilagban nem veti ra magat a kinalkozo alkalomra, hanem hagyja eluszni, az nem erdemel semmit. Te vagy most neki a soha vissza nem tero alkalom. El fog dolni, hogy o is igy latja, vagy csak "az egyik ment, a masik jon" szappanopera egyik felvonasa voltal szamara.


Egyebkent nem akarlak elkeseriteni, de ez klasszikus onsajnaltatas, amit csinal. Manipulacio, te vagy neki a baratsag extrakkal, semmit nem akar, csak egy laza kapcsolatot, felelosseg es elkotelezodes nelkul. Ez nem baj egyebkent, csak te meg nem ezt akarod. Inkabb az a baj, hogy o hazudik es nem mondja el, hogy soha nem is akar ennel tobbet, es az onsajnaltatas az "alibije".


Az a baj, hogy egy manipulativ ember addig mukodik, amig az alcaja megvan. Ha ezt a szemebe vagod, eszreveszi, hogy nincs hatalma feletted es lelep. Ha az elso verziot valasztod, akkor valamit be fog igerni, hogy ki ne csusszanj a markabol, de ugyanugy nem fogod megkapni, amire vagysz.


43F

2019. aug. 5. 23:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/19 anonim ***** válasza:

Sajnos egyet kell, hogy értsek. 40+ osan már pontosan tudjuk, hogy fájdalmat okozunk a másiknak, ha hitegetjük, húzogatjuk előtte a mézesmadzagot.

Szóval a manipuláció szerintem is bejátszik.

2019. aug. 5. 23:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/19 A kérdező kommentje:

Sziasztok,

tökre egyetértek szinte mindenkivel. Jó kívülállóktól ezt olvasni, hogy valószínűleg nem az én agyam van félrecsúszva, és nagyjából racionálisan látok.

Megmondtam neki, hogy ezt én így nem. Most gondolkodási fázis van. Mármint részéről, mert azt is megmondtam, hogy nekem nincs min gondolkodnom, biztos vagyok abban, hogy ez a felállás nem az, amit folytatni szeretnék.

Én hosszabb ideig éltem egyedül, párkapcsolat nélkül, nevelem a gyerekeim, minden okés, lelki világom azt hiszem rendben. De eljutottam odáig, hogy szeretném mindezt megosztani valakivel. Nem csak barát extrákkal, hanem valódi társ felállásban. Nem akarok hónapokig, évekig körmöt rágni, hogy mikor óhajt társnak tekinteni a kedves vagy mikor van éppen szükségletkielégítési kényszer alatt. Ezzel sincs semmi gond, akkor, ha mindketten ezt akarnánk és saját elhatározásból döntenénk, hogy ezt így játszuk.

De ebből úgy érzem, hogy már kinőttem. Nem erre van szükségem.

Kíváncsi vagyok, hogy meddig kell(ene) várnom rá...


Extracsavar: expasim 1 éve (!) ostromol, hogy fogadjam vissza és mekkora barom volt és mindent és bármit (is) lehetne (együtt éltünk). Ő meg tudná adni azt az érzelmi biztonságot amire szükségem van. Mégsem ő kell :((

2019. aug. 6. 09:31
 15/19 Rockarc ***** válasza:
100%

Szerintem jol dontottel. Huzd meg a hatarokat, es ne engedj egy tapodtat sem. Nemcsak neki, masnak sem. Te egy komplett ember vagy, erzesekkel, vagyakkal, multtal. Mindennel egyutt kell elfogadnia. Nincs olyan, hogy kicsemegezem belole, ami jo nekem, a tobbi meg nem erdekel. Fel megoldassal ne erd be!


En nem nyitnek az ex fele sem, akarmi is volt a problema, a valook azt tipikusan egy ertekrendbeli kulonbseg szokott lenni. Az pedig nem valtozik. Legfeljebb ideig oraig probalja rejtegetni, hogy visszakeruljon a pixisbe.


43F

2019. aug. 6. 17:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/19 anonim ***** válasza:
Én személy szerint büszke vagyok rád :P bátor lépés volt, és szerintem az egyetlen, ami még jól sülhet el. Majd ha lesz kedved, írd meg ide, mi volt.
2019. aug. 6. 17:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/19 A kérdező kommentje:

Köszönöm nektek :)

Hogyha lesz fejlemény akkor megírom. Most várok. Szerintem nem nekem kell keresnem őt.

Azért kíváncsi vagyok...

2019. aug. 6. 18:49
 18/19 A kérdező kommentje:

Sziasztok,

idetévedtem az oldalra, és gondoltam megírom a fejleményeket. Pici változás van (sok nincs). Többször találkozunk már (kb. heti 2 itt-ott alvás), néhány barátjával is találkoztam már, szülőkkel még mindig nem. Viszont tudnak rólam, mindenki tudja hogy "vagyok neki"...csak hát nem látnak, nincsenek közös programok (jó, tudom, most karantén, de amúgy sem). Ami a legjobban zavar, hogy a gyerkőce nem tud rólam (és annak anyja sem) és nagyon félti ezt az egészet, hogy ne is tudja meg a gyerek, mert jaj szegénynek a lelki világa így is nagyon szét van csúszva (6 éves). És hogy majd...és idővel. De könyörgöm, már 1 éve együtt vagyunk, ő már lassan 2 éve nem lakik a gyerekkel meg az anyukával.

Pffff...ennél lassabban haladnánk azt hinném hogy hátrafelé megyünk.

De továbbra is megvan a napi hosszas beszélgetés telefonon, kb. 3 naponta együtt alvás. ÉS ennyi. Szóval még mindig nem mondanám ideálisnak, sokkal inkább nyögvenyelős. De ez továbbra is csak engem zavar, neki ez nagyon ideális.

2020. ápr. 21. 15:17
 19/19 anonim ***** válasza:

Az a baj, hogy ha ultimátumot adsz, azt neked is be kell tudnod tartani. Ha megmondod neki, hogy vagy igazi kapcsolat vagy fel is út le is út, utána meg visszamész ugyanabba a langyos vízbe, akkor azzal a maradék tiszteletét is aláásod.

Ettől függetlenül én őszintén nem látom olyan vészesnek a helyzetet, valóban, a gyereknek tényleg nem lehet egyszerű megmondani, mi van,és megmondom őszintén, engem negyvenesként pont nem érdekelne, hogy be vagyok-e mutatva a szülőknek, de te más vagy, és ami neked fontos, azért szerintem állj ki, de kedvesen, ahogy te is elvárnád, hogy veled kommunikálja a másik fél az igényeit .

2020. ápr. 21. 16:48
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!