Megcsalás? Mit tegyek

A barátommal több mint 2 éve vagyunk együtt, nagyon szerettük egymást. Az utóbbi időszakban nagyon sokat veszekedtünk, ment a se veled se nélküled, de annyira kötődünk egymáshoz, hogy egyikünk se akarja elengedni a másikat. Nem akarok vele szakítani, de sokszor érzem azt, hogy nem szeret eléggé, folyamatosan elhanyagol, nem kapok tőle szeretetet, nem figyel oda már rám régóta. Nagyon rosszul esik, többször beszéltünk erről, ultimátumot is kapott, de mindig csak az van belőle, hogy 1-2 napig mintabarát, utána ugyanúgy visszaesik a leszarom szintre. Nagyon szeretjük egymást, de ugyanakkor esténként szinte mindig sírva alszom el, sokszor át sem jön aludni, nem ölel annyit és nagyon hiányzik a gondoskodás. Tudom, a suli és a meló nagyon sok idejét és energiáját elveszi, de attól nekem még nagyon hiányzik.

A sztori itt kezdődik. Nemrég 1-2 hónapja a munkahelyemre jött egy új srác. Átlagos, nem kimondottan volt az esetem. Először. Nem is foglalkoztam vele az elején, amíg össze nem kerültünk egyszer, a munka miatt. Elkezdtünk beszélgetni, nagyon jól esett neki is és nekem is. Nagyon értelmes, ugyanazok a dolgok érdeklik, mint engem, kedves és órákon át beszélgettünk, a munka rovására. Aztán céges karácsonyi buli volt. A párom nyilván megint sehol, egymagamban voltam napokig. A Bulin is sokat beszélgettünk, a végére már annyi mindent elmondtunk egymásnak, hogy én magam is meglepődtem menyire egyszerű vele, mennyire jó beszélgetőpartner, megkönnyítette picit a lelkemet, de nem gondoltam semmi többre. Én vittem haza aznap rajta kívül 3 másik munkatársamat, de ő volt az utolsó akit kiraktam volna a kocsiból, de megkérdezte nem ugrok-e fel beszélgetni. Belementem, nagyon közel lakunk egymástól, a barátnője pedig pár hónapja szakított vele, ő is magányos volt. Nem történt semmi, beszélgettünk órákon át, hajnalig, elfelejtettem hazamenni, és ott elnyomott az álom, és őt is, de ő a kanapén aludt az ágya mellett (beszélgetés közben én az ágyon, ő pedig a kanapén ült). Reggel felébresztett, hazamentem, ennyi. Utána sokat chatelgettünk, a barátom tudott a dologról, mindent elmondok neki, és nem is tetszett a páromnak ez az egész. Aztán ezt a beszélgetősdit többször is eljátszottuk, felugrottam hozzá meló után és sokáig egyikünk se gondolt úgy a másikra. Aztán egyszer valamilyen mélyebb témáról beszelgettünk, és hogy a barátom elhanyagol stb., volt hogy sírtam is, megsimogatta a hajam és megölelt. Hihetetlenül jól esett az az egy ölelés, egyszerűen annyira hiányoznak ezek az érintések és a gyengédség. Aztán mindig egyre több ölelés lett, megpuszilta a homlokomat és így tovább. Több találkozó és közös program lett vele, mint a saját barátommal. Mostanában már olyan is volt, hogy hazamenetel helyett összebújva aludtunk el. Aztán elmondta hogy ő kezd többet érezni, én ettől megijedtem, mert én a barátomat szeretem, ezután pár napig nem is beszéltünk, de hiányzott. Előröl kezdődött az egész, és bár le soha nem feküdtük, már csókolóztunk és volt ez-az, tipi-tapi és társai. Mélységesen szégyellem magam emiatt, és magamnak is többször megígértem, hogy soha többé nem beszélek vele és hanyagolom, de ha együtt dolgozunk, vagy egymás közelébe kerülünk egyszerűen izzik a levegő és elfelejtünk mindent. Ő vele is megígértettem, hogy semmi testi érintkezés nem lesz ezentúl, ha azt akarja hogy ez a barátság megmaradjon. Belement, de ő sem bírja. Azt is mondta, hogy nem is akar hozzám érni, magával sem akarja ezt csinálni, mert megőrül értem, és neki sem jó, hogy nem lehetek teljesen az övé, így hanyagolja az egészet.

Nem tudom mit tegyek, hihetetlenül szeretem a barátomat, és mindig is elítéltem az ilyen nőket, mint amilyen én magam lettem. Néha tükörbe sem bírok nézni, és el szeretném mondani az egészet a barátomnak, hiszen mindig mindent megbeszéltünk és én mindig őszinte voltam hozzá, egyszerűen furdal a lelkiismeret, hogy hogy lehetek ilyen. Ugyanakkor nagyon félek, hogyha őszinte leszek, széthullik a vele felépített életem és örökre undorodna tőlem (jogosan)

Ti mit tennétek? Nagyon szeretném, ha helyrejönne a barátommal a kapcsolatom és végre foglalkozna velem, de egymagamban nem tudok mit tenni, annyiszor próbálkoztam már, belefáradtam.