Van itt, aki örül, hogy kiderült számára, hogy megcsalták?

Én érzékeltem egy korábbi kapcsolatomnál, hogy másfelé kacsintgat a barátnőm. Nem örültem neki, de segített elfogadni, hogy a kapcsolatunk már nem menthető. Megbeszéltük, hogy külön jobb és békével elváltak útjaink.

Az "öröm" kicsit erős kifejezés. Inkább megerősítésnek mondanám.

Azt az erzest senkinek se kivanom,mikor kiderult( na,jo annak a nonek akivel megcsalt,mett szemet modon viselkedett,remelem,majd o is atelheti...a karma)Lefogytam ket het alatt 7 kg ot.

Evekig tartott megemeszteni,meg ugy is,hogy nem hagyott el a noert,hanem jovatette,es egyutt maradtunk.

Ugyhigy vegul is orulok,mert ha ez ni cs,mas okok miatt mar lehet hogy elvaltunk volna...

Koszi de nem.kerek megjegyzeseket,lesajnalast,es kioktatast,es marhara nemm erdekel,ha emiatt lepontoznak...mar megszoktam..

Persze hogy orultem.

Hiszen mar jegyesek voltunk,a hazassag datumarol is beszeltunk...

Meg jo h kiderult,en orultem h akkor derult ki.

Persze nagyon rossz volt.De lagalabb nem kellett valnom,meg egyedul gyereket nevelnem.Ha 1 evvel kesobb derul ki sanszos h eskuvo utan valoperes ugyved lett volna a vege.

Hogy mit?

Gondolkodj el szerinted mennyit ersz?

Szted csak annyit h visszamenj egy hutlen emberhez?

Aki allitolag szeretett de megis osszefekudt massal?

Egy olyan embernek erzed magad aki azt erdemli h elete vegeig sinylödjön, féljen,bizonytalan èljen?

Sztem nem!

Nem ennyit ersz,SOKKAL többet èrdemelsz

mint egy olyan embert aki nem szeretett es nem tisztelt.

Jon majd valaki el fogja feledtetni hidd el.

Ne erd be egy hutlen emberrel!!!

Lehetsz meg boldog,eljon majd az ido!

Az örül szó talán nem a legjobb erre, de most hirtelen én se tudnék jobbat. Nyilván nem öröm az, amikor kiderül, hogy egy évig folyamatosan a szemembe hazudott a feleségem, és a szeretőjét hordta fel, amikor én éppen nem voltam otthon. Persze ez nem így egyik pillanatról a másikra derült ki, hanem szépen lassan jöttek az egyre durvább részletek.

A kiderülés előtt a "boldogtalan tudatlanság" volt, éreztem hogy baj van, nem jó a kapcsolatunkban valami, akárhogy is próbálkoztam, nem sikerült kideríteni a baj okát, vagy javítani. Mindenre gondoltam, csak erre az egyre nem ... Aztán a legrosszabb az az időszak, miután kiderült. Én egy ideig próbáltam volna helyrehozni a dolgokat, ő meg "titokban" tovább csalt. Csak addigra már minden apró rezdülését éreztem, pontosan tudtam, hogy mikor mit hazudik, és mikor hordja fel a szeretőjét. Na ezt az időszakot senkinek se kívánom, ettől még a "boldogtalan tudatlanság" is sokkal jobb.

Utólag már inkább örülök neki, nem bírnék én még egyszer akár egy percet is élni abban a hazugságban, megalázottságban. Kiderült, vége lett, game over, ennyi volt.

7-es válaszolónak:

Milyen jelei voltak, hogy a feleséged csal téged? Nem feküdt le veled, vagy csak ritkán, és az sem volt minőségi?Vagy hirtelen csinosan kezdett öltözni, eljárt otthonról? Te mit rontottál el, hogy kiszeretett belőled? Létezik olyan nő, hogy nem bír egy pasi mellett megmaradni?

8-asnak: 7-es vagyok. Ugyan nem tartozik a kérdéshez, de pár szóban azért válaszolnék.

"Milyen jelei voltak, hogy a feleséged csal téged?"

Akkor még nem tűntek fel az utólag már egyértelmű jelek:

- túl sok és túl gyakori messengerezés egy "csak barát" férfi kollégával.

- 2-3-szorosára nőtt telefonszámla

- általa provokált egyre gyakoribb veszekedések mindenféle értelmetlen apróságokon, mindenért engem hibáztatott

"Nem feküdt le veled, vagy csak ritkán, és az sem volt minőségi?"

Inkább csak az utóbbi, a minőségen lehetett volna észrevenni. Akarta ő a szexet, de nem működött. Lélekben nagyon nem volt ott, és ezt megéreztem. Semmi nem volt jó, ami korábban igen, új dolgokat nem akart kipróbálni, de beszélni se volt hajlandó szexről, szerinte ennek magától kell működnie. Aztán egy idő után nekem is elment tőle a kedvem.

"Vagy hirtelen csinosan kezdett öltözni, eljárt otthonról?"

Ilyen nem volt. Munkahelyen találkoztak nap mint nap, meg "házhoz jött" a szeretője, amikor nem voltam otthon.

"Te mit rontottál el, hogy kiszeretett belőled?"

Az volt a gond, hogy úgy igazán nem is szeretett belém sosem. Csak ezt se nekem, sem saját magának nem merte bevallani. Szerinte neki arra a bizonyos "villámcsapásos" vak szerelemre van szüksége. Ezt én nem tudtam neki megadni. Csak az a gond, hogy az ilyen szerelmekből lesznek a legnagyobb koppanások ... de ez legyen már az ő baja ...

Nyilván én se voltam tökéletes, én is hibáztam sok mindenben, egyáltalán nem voltam az a lelkizős ember. De hiába változtam mindenben előnyömre, amiket felsorolt problémaként amikor kiborult a bili, nem ezek állt vagy bukott az egész, hanem hogy soha nem is volt belém szerelmes.

"Létezik olyan nő, hogy nem bír egy pasi mellett megmaradni?"

Biztos van ilyen is, de nálunk nem erről volt szó.

Amikor megtudtam, hogy a férjemnek szeretője volt (maga a szerető tálalt ki "csak segíteni akart rajtam" címszóval), összedőlt minden körülöttem. Rájöttem, hogy az emberi gonoszság határtalan. Pusztán azért, hogy valaki elérje az önző céljait, más emberek kárára, akár annak (megcsalt) az egészsége kockáztatásával is gyarló módon, ártó szándékkal képes véghezvinni a bosszúszomjas terveit.

Ráébredtem arra, hogy az ilyen ember legbelül önző és egy aljas féreg.  Persze kétség sem fér hozzá, hogy a férjem ugyanilyen aljas féreg. Magamba néztem és láttam a saját hibáimat is. Attól függetlenül  én megerősödtem, érvényesítettem a jogaimat, a szerető megkapta ami jár neki, azaz nem kapott semmit amire vágyott.

 A szerető azt hitte, jól elintéz engem, tönkre teszi ami még maradt a házasságunkból és elválok, és hát nyilván reménykedett abban, hogy a férjem őt választja. Hát ő esett nagyot pofára. A férjem engem és a közös multat választotta, ráadásul  szembesítettem a szeretőt azzal is, hogy a férjem le akarta  őt cserélni, bizonyítékokat küldtem, hogy mellette már kereste az utódját (akkor regisztrált társkeresőre amikor vele volt). Kinyomoztam mindent és bejelentettem, hogy senkinek nem vagyok és nem is leszek a lábtőrlője. A férjem szembesült azzal, hogy mit  is veszített akkor amikor aljas módon csalt.

A kérdésedre válaszolva. Nagyon fájdalmas dolog rájönni milyen aljadék emberek èlnek a földön.

Szépen elválni sokkal tisztességesebb, mint megalázni azt akit egykor szerettünk.

"Na ezt az időszakot senkinek se kívánom, ettől még a boldogtalan tudatlanság is sokkal jobb."

Én is így érzem, annak ellenére, hogy idövel úgy látom, jó hogy kiderült kivel éltem együtt. De nem így és ilyen aljas módon kellett volna a tudtomra hozni.