Meg lehet bocsájtani 2 alkalmat, ha nem volt semmi érzelmi kötődés?

Bármennyit meglehet! De egyet ne feledj!!

Soha nem fog megváltozni, s a kettőből hamar 12 lesz!!!

Ne hagyd eltiporni magad...!!!

Megbocsájtani mindent meg lehet! A probléma az, hogy elfelejteni nem. Ha nem így látod, akkor próbáld meg újra.

Nincs szándékom férfitáraimat mentegetni, de a kicsapongások szinte 100%-a valóban nem jelent többet, mint egy másik személy bevonásával történő "önkielégítés".

A nőknél ez egészen másképp van, és így nehezen is fogadják el társadalmunkban, hogy a férfi ilyen. Természetesen a Ti párotok kivétel, neki nincsenek övön aluli ösztönei. Sőt! Van egy ország, ahol minden férfi csak a párjával... Úgy hívják, hogy Meseország.

Egyébként csak bátran Lányok! Hajrá, legyetek büszke emancipált hölgyek... Zavarjátok szét őket, minél messzebbre.

Ha egy eseménynek van valamilyen csekély, "nullától különböző" valószínűsége, az előbb-utóbb bekövetkezik. Kíváncsi vagyok (ezt nem kívánom, csak érdekel) ha majd saját gyermekeitek apjával szemben kell ugyanilyen harcosan kiállni, meg tudjátok-e tenni. Meg lesz-e akkor is a hatalmas egótok, amikor a laki fajdalomtól összetöpörödve a sorozatotok előtt majszoljátok a pralinét...

Édesanyám szerint (aki minden idők legjobb "orvosa" a hatelemijével) gyógyítani nem korbáccsal, hanem szeretettel kell. Lehet, hogy elkerülte a figyelmemet, de egyetlen egy sem akadt közöttetek, aki egy jó szót szólt volna nehéz sorsú társnőtökhöz. Még annyit sem, hogy "ne törődj vele, menj el nyaralni!" Vagy: fogd a kártyáját, és irány Michael Kors, kárpótold magad! Vagy: ha te úgy, én is úgy! "Lássuk uram, Jézus, mire megyünk együtt!" Fel sem fogtátok, hogy társnőtök igazán szeret valakit (és Ti?), és most összedőlt az ő kicsi álomvilága.

Gratulálok! Nézzetek a tükörbe...

Kedves Kérdező!

Kérlek olvasd el az alábbi linken írt gondolataimat. Persze lehetnek tévesek, de több ezer férfit ismerek, és nemigen találni kivételt...

https://www.gyakorikerdesek.hu/felnott-parkapcsolatok__megcs..

Mint tudjuk, a versenyben a legfontosabb dolog az ellenfél helyes megválasztása. Természetesen szerencsétlen szó ide a verseny, pedig küzdünk. A biztonságért, a piacért, az állásunkért, pénzért, a nyugalmunkért, de elsősorban a párunkért, családunkért.

Neked nem adatott meg az ellenfélválasztás, mégis Te győztél, hiszen visszajött! Beismerte! Bocsánatot kért. Százszor!

Egy szülészorvossal beszélgettem a minap: "Tudom hogyan kell világra segíteni egy kis embert, mikor kell "nyomni", és így tovább. Tudom, mert megtanultam, hogyan kell a szülési fájdalmat csillapítani, de fogalmam sincs róla, hogy milyen az, mert nem tapasztaltam." Nagyjából ilyenek az előttem szólók is... Majd ha ők "vajúdnak", úgy mint Te most, akkor elválik.

És végezetül: Te vagy neki fontos! Akár milyen hülye (bocsánat), akkor sem jelentett neki többet egy pohár víznél. Még a kettő sem...

"Nincs szándékom férfitáraimat mentegetni, de a kicsapongások szinte 100%-a valóban nem jelent többet, mint egy másik személy bevonásával történő "önkielégítés"."

Akkor legközelebb válaszd az önkielégítést, ha annyira nincs különbség a kettő között, és akkor nem kerül lapátra a segged.

"A nőknél ez egészen másképp van, és így nehezen is fogadják el társadalmunkban, hogy a férfi ilyen."

Akkor most nem a kérdezőben, hanem benned fog összetörni a mesevilág: ezt a legendát, hogy "a férfinak muszáj félrekefélni, mert nem tehet róla, hogy ilyen, de a nő kizárólag élete nagy szerelmével szokott lefeküdni, mert ők ilyen romantikus gondolkodású angyalok", ezt a férfiak találták ki a saját megnyugtatásukra. Ebben a segítségükre volt, hogy évszázadokon át a nők félrelépését keményebben szankcionálta a társadalom, mint a férfiakét, de ha a kemény biológiai valóságot nézzük, nők közt is van, akinek jólesik néha csak érzelem nélkül dugni egyet, de a kulturáltabbak nem teszik akkor, amikor párkapcsolatuk van.