Többször felmerül kérdéseknél, hogy a megcsalást meg lehet-e boxsátani, túl lehet-e lépni rajta és együtt maradni?

Mint ahogy nincs két egyforma párkapcsolat,úgy nincs két teljesen egyforma megcsalás sem,még ha a tipikus jelek szinte mindenkinél ugyanazok.

Én is mindig úgy vélekedtem,hogy a megcsalás semmilyen formáját nem tudnám megbocsátani,még egy hirtelen elcsattant csókot sem,de amikor belekerülsz,először nem hiszed el,hogy veled ilyen megtörténhetett.Azt gondolod,hogy csak a primitív emberekkel fordulhat elő,akik nem kommunikálnak,vagy csak a filmekben,de amikor rájössz,hogy ez a valóság,akkor csak egy kérdés jár a fejedben,hogy miért.

Aztán elötted könyörög a feleséged,hogy az egyetlen félrelépését próbáld megbocsátani,mert egy naív kis hülye,akit a kíváncsiság belevitt a bűnbe,mert előtted még soha nem volt pasival,te vagy neki az első.

Ilyenkor mindenki meginog,és már nem is olyan biztos az elveiben.

Én megbocsátottam,de soha nem felejtem el.

Jöttek a barátok és már elméletben levezényelték a válást és a vagyonmegosztást,majd az új barátnőnek valót is a nyakamba akarták varni.

Akadt köztük olyan tanárnő,aki egy buli alkalmával 6 diákjával feküdt le,a volt férje belehülyült.Volt akinek már két férje is volt egy-egy gyerekkel.

Furcsának tünt,hogy amiért ezek a nők a volt férjüket csalták meg és nem engem,ezért már ők teljesen normálisak voltak a haverok szemében.

A barátaim,családom tanácsával ellentétben maradtunk együtt,de nem bántam meg,a feleségem mindent megtesz,hogy kiérdemelje a bizalmam,én pedig soha nem hoztam fel azóta a témát.

#3

szóval, ha jól értem, nem tudtad elfelejteni, és nem is beszéltek már róla, elfojtod, nem verbalizálod, de azért soha nem felejted el.

strucc-politika á lá.

hűtlen asszonyka meg kapar, hogy megfeleljen neked, te meg próbálsz kitartani.

asszem erre mondják, hogy lúzer.