A nők, amint anyává válnak, sosem csalják meg a férjüket?

Hát ez a kérdés nagyon letett :D

Semmi összefüggés nincs, ugyan úgy félremennek.

Sőt.

A gyerek pedig nem akadály, szokott az aludni is.

Utolsó, hagyjuk már ezt a feminácizást.Egy szóval sem írtam azt, amivel vádolsz.Voltál már megcsalva?Én igen.Pokoli fájdalom.Nem a szex miatt csalt meg, hanem mert ez volt nála a problémamegoldás.

A nőkről azt írtam le, amit tapasztaltam.Egy szóval sem írtam, hogy ez csak így lehet.Nem ismerek mindenkit, gondolom te sem.

Anya lettem. A szülés után évekig totális undort éreztem a szex gondolatára. Elmúlt az a felhőtlen, gátlástalan jellege, egyértelművé vált számomra, hogy mindennek a végső célja az a kisbaba, aki megfoganna, ha nem védekezne az ember. A gyermekem a legnagyobb csoda az életemben, és pont azért, mert akkora csoda és felelősség, pont azért nem tudtam a régi öncélú módon gondolni a szexre, a szexre csak úgy önmagáért. Sokáig szoptattam, valószínű ez is gátolta az érzékeimet. De szerintem a legnagyobb gátlás maga a férjem volt, mert miután unoka lett, anyósom túlságosan is bekerült a képbe, ami nem is lett volna akkora baj, ha kisfia szépen helyreteszi amikor kell és odaáll a felesége mellé, ha egyszer tudja, hogy igaza van. Nos, inkább lapított, én meg rájöttem, hogy ez nem férfi, csak egy gyáva jellemtelen féreg, anyuci pici fia. Nos, ez sem tett túl jót a libidómnak. Ha valaki a szexről beszélt körülöttem, kb. hányingerem volt, igazából örültem, hogy kiléptem ebből az egész nyálkás, büdös, gusztustalan izzadtságszagú gyönyörkeresésből és el nem tudtam képzelni, hogy valaha még vágyni fogok rá.

És valóban, az első 3 év kialvatlansága is eljuttatott oda, hogy éjszaka minden vágyam volt aludni. A gyerek 1,5 éves korától majdnem 3 éves koráig óránként ébredt sírva éjszaka. Nagyjából zombi voltam ebben az első 3 évben. 3 éves korában rendeződött az alvása. Valószínű a kipihentség miatt jutottam el oda, hogy mire közel 4 éves lett, hiányozni kezdett a szex. 3 éve nem feküdtem le a férjemmel. Csakhogy mivel már nem szeretjük egymást, nem akarok vele lefeküdni. Ő se velem. Szinte semmilyen érintés nincs köztünk. És ez elsősorban nem amiatt van, mert elszoktunk a szextől, hanem a közben felgyűlt konfliktusok miatt. Ezt nem tudná helyrehozni semmiféle családterápia, mert csalódtam benne egy dologban, amiről nincs mit beszélni, egyszerűen nálam kizárt dolog, hogy egy ilyen emberrel párkapcsolatot folytassak. Csak a kislányom miatt nem lehet már szakítani.

A lényeg, úgy lettem szerelmes néhány hét vagy inkább egy pillanat alatt, mint a huzat. Simán lefeküdnék az illetővel és nem érezném megcsalásnak, mivel a férjem egyrészt már valószínűleg csal egy ideje, de nagyobb részt azért, mert nem akar tőlem több gyereket, pedig én szerettem volna még a nagy konfliktus előtt, és biztos hogy nem szeret, több szeretetet kapok vadidegen emberektől, mint tőle. Szóval lazán lefeküdnék az illetővel. Viszont neki is van családja, ezért ez nem olyan egyszerű. De ott tartok, hogy egy korban hozzám illő független férfival simán lefeküdnék és még csak megcsalásnak se lehetne nevezni.

#11 vagyok, igen teljesen biztos, hogy megcsalta, nem szeretném leírni a konkrét esetet, ki tudja, még magára ismer😀

Mikor a férjem rákérdezett elismerte és közölte, hogy elmegy a másikkal, aki viszont gyerekkel együtt nem kérte, mivel maga is csak 17 éves volt. Vissza akart menni a férjemhez, de beszopta. De ennél cifrább dolgok is kiderültek, amikor borult a bili.

Ez maximum tapasztalatlanságodból fakad ez a naiv gondolat. :)

Természetesen a valóságban sok cifra storyt látni. ;)

Járj nyitott szemmel, és többé nem kell szappanoperát nézned. :D