Normális hogy a feleséget kezdem sajnálni? Mi a fontosabb az én boldogságom, vagy másé?

Ilyen típusú pasit akarok,akivel egy hullámhosszon vagyunk,nincs veszekedés,tökéletes a szex,érzelmileg ugyanazt tudjuk nyújtani.Rajtam múlik,bár eddig soha nem mondtam hagyja ott a feleségét,de ha mondanám,akkor ez történne.Valahol sajnálom a nőt,mert régóta együtt vannak,de van bennem egy olyasmi is,hogy miért nem adja meg érzelmileg azt,ami ennek a pasinak hiányzik,miért nem törekszik a kapcsolat javítására,mert akkor nem tartanának itt.A birtoklási vágy benne van,miszerint lépjek ki a képből,de nem javít a dolgokon.Ha meg így van,miért érezzem bűnösnek magam,ha mi meg tök jól kijövünk.És ez dilemma részemről.Van jogom elvenni tőle ezt a férfit,vagy ha el is veszem,lehetünk mi boldogok egyáltalán ? Ezer ember elválik,tönkre mennek kapcsolatok,csak nem mindegy milyen ára van saját boldogságunknak.