Szerintetek mennyire elfogadható, ha egy férj csalja a feleségét, de a feleség ebből semmit nem érzékel, szereti, imádja és mindent megad neki?

Akkor most képzeld el, hogy a szeretőd más pasival van, de elvisz téged wellness hétvégére. Akkor nem lennél féltékeny talán?

Komolyan azt hiszed, hogy ilyen baromságokkal kompenzálni lehet ezt? Halál komolyan hiszel ebben? Ha igen, akkor érzelmileg sivárabb vagy, mint hittem.

Szóval annyit gondolsz a másik csajra, hogy már vele is álmodsz. Te a feleséged szereted. Aha.

Mellesleg, lehet naiv vagyok, de én azt gondolom h egy férfi akkor házasodik meg, ha már kidugogatta magát, megtapasztalt ezt-azt, megérett, és kiválasztotta azt, aki mellett nem éri meg félredugni. Persze kísértés mindig lesz, de aki szereti a párját és már kiélte magát, az tudja h nem éri meg. Csak nem. Éri. Meg. Értem én, hogy van aki képtelen a monogámiára, de az minek házasodik meg??? És ami rosszabb, minrk köt le egy másik embert, aki mondjuk monogámiát várna tőle??? És hazudik és csal??? És még van pofája azt állítani h szereti az asszonyt???? Miért???