Szeretők! Hogy buktatok le?

Én először nem éreztem lelkifurdalást. Naiv kis liba voltam, teljesen elhittem, hogy ő a szegény, boldogtalan ember, akit csak bánt a neje, és szenved otthon már évek óta, még így, a nyitott házasságban is. Sajnáltam, és imádtam, mert ilyen érzékeny, nehéz életű, pedig milyen jó ember...

Aha, aztán hamar kiderült, mi is a valóság. Utólag már azt sem értem, hogy hihettem el. A felesége, akiről minden szava hazugság volt, tudta, mi a helyzet, mert előttem is minden lányt evvel etetett, és ő szegény már megszokta.

Végül úgy alakult, hogy én otthagytam, nagy nehezen leráztam, mert sokáig zaklatott, a felesége pedig elvált tőle. Próbáltam bocsánatot kérni tőle, mert nagyon bánom a történteket, de egyrészt nem fogadta el - amit megértek, másrészt tudom, hogy ő is tovább tudott lépni, és ennek örülök. Én is tovább léptem, most boldog vagyok. És óvatos.