Megcsalt a feleségem két évvel ezelőtt. A feleségem addig kérlelt, amíg adtam egy esélyt, hogy együttmaradhassunk. Azóta nem történt semmi az Ő részéről. Elmondtam, hogy nehezen dolgozom fel amit tett. Késő azt mondani, hogy vége?

Mikor kiderült elhatároztam, hogy elválok. Meggyőzött, hogy próbáljuk meg, legalább a gyerekek kedvéért. Megpróbáltuk, jó lett szinte minden. Én viszont magamban örlődtem, gondolkodtam, hogy miért történt? A párterápián a nő igazából a feleségem felelősségét hangúlyozta ki. A gond , hogy nincs részemről bizalom. Egy idő után eljutottam oda, hogy ez a nő arra jó, hogy ürítsek bele. Nagyon rossz, hogy ilyet gondolok róla. Amikor odabújik, megölel, sokszor azon gondolkodtam, lehet mást szívesebben ölelne. Igaz kettő év alatt, de letisztázódott bennem, hogy nem akarok Vele élni. Nem tudok úgy ránézni mint a feleségemre. Elmondtam, de szerinte nagyon jól vagyunk, az nem lehet, hogy most legyen vége. Át kellene gondolnom, hogy miért teszem ezt Vele. Vagy biztos van valakim. Mondtam, hogy erről szó sincs, csak most lett tiszta minden.