Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit tennél, ha a feleséged (v. Férjed) megcsalásod után bár 100%-ig mindent megtesz, hogy ismét egyenesbe jöjjetek, rábukkansz egy régebbi beszélgetésre ami szerint valójában el is akart hagyni csak éppen a másik fél nem hagyta el a párját?
válasza: válasza:Elég komoly kérdés ez ilyen időhöz képest..
Hogy érzel most?
Gyerekek vannak?
Képes lennél lenyelni ezt az egészet, vagy azt már nem?
válasza:keresek értelmes partnert magam mellé.
ennyi tüske mellett sose lesz ebből elfogadható kapcsolat.
válasza: válasza:Egy picit hasonlo helyzetben vagyok , elhanyagoltam a parom, tobb mint egy evig szeretoje volt mellettem es igen el is akart hagyni - igaz,itt nem a szereto nehezsegei miatt nem tette . Kiderult , honapokon at jartunk parterapiara ,azota is egyutt vagyunk .
Ha most probal a parod veled epitkezni,a kozos jovotokben,akkor ezt tolerald, figyelj ra es segits neki . Lehet,hogy egy gyenge pillanataban mashoz akart menni ,de most itt van veled es jo esellyel,ha toled kapja meg azt,amit szeretett volna,akkor korabban sem jut eszebe ilyen. Ha nagyon el akart volna hagyni,akkor akkor is elhagyott volna,ha nem tud osszejonni a szeretojevel. Ha nem szeretett volna,akkor kilep a kapcsolatbol , ezt 99% biztonsaggal merem allitani ismeretlenul is.
@HankMoodyTheLegend: a szarul érzem magam az enyhe kifejezés. A megcsalást - mint ahogy leírtam, - legalább úgy ahogy a helyén tudtam kezelni. Azt azonban, hogy voltaképpen nem azért vagyunk most együtt mert ő ezt rendbe akarta hozni (annak ellenére hogy ezt kommunikálja és cselekszi), vagy mert én rendbe akarom hozni (jobban odafigyelek rá és új munkát keresek éppen), hanem mert egy rajtunk kívülálló személynek nem kellett igazán... nos ezt valahogy nem tudom megemészteni (pedig ha sikerülne és ő is komolyan gondolja az együtt maradást akkor jobban járnék egy eleve ezeket leszámítva elég jól működő házasságban).
Gyerek nincsen.
1.37-es hozzászóló: ezek elég megnyugtató szavak, köszönöm
válasza: válasza:Most nem tudok semmi olyat mondani, amit meg tudnék indokolni, próbálok csak egyszerű józan ésszel gondolkodni.
Azt mondod, hogy a párod látványosan igyekszik rendbehozni a kapcsolatotokat, de kiderült, hogy ezt nem miattad teszi, hanem mert nincsen más útja a szerető miatt.
Két dolgot tennék első körben. Kikérném egy párterapeuta tanácsát, hogy ilyenkor mi van, mit lépjek konkrétan. Lehet 1000 olyan ötlete van ami nekünk eszünkbe sem jut.
Másrészt szemebsíteném vele ezzel a párodat. Mi reagál erre?
Ha tényleg ez a helyzet, ez viszont megalázó rád nézve. A megcsalás még nem az, ez viszont az. Ló helyett szamárnak lenni sajnos ez a szerep.
Ezt a részét én személy biztosan nem tűrném el, de ez én vagyok. Szóval mindenképpen szembesítsd ezzel. Nem emelt hangerővel, normálisan kérdezz rá.
Neked is ajánlom a megoldást, hogy kis asztal két oldalán leültök középen egy gyertya.
Ha nagyon remeg már a láng a hangerő bőven feljebb van mint kéne. :))
A szakember tanácsa és az ő válaszát/reakcióját összegezve dönts, hogy hajlandó vagy e elmenni vele a szakihoz (a szaki biztosan ajánlani fogja, hogy keressétek fel ketten, eldönthetitek, hogy éltek e vele), vagy úgy látod, hogy ezt nem csinálod tovább.
Én vallom azt az elvet, hogy "ahol sas voltál oda ne menj vissza verébnek"
Szánalomból velem senki ne legyen, ez nem fordulhat elő.
Egyébként fogadd gratulációmat, a megcsaláshoz és az egész dologhoz a hozzáállásod szerintem példa értékű. Nem engeded, hogy maga a megcsalás eseménye elhomályosítsa az objektivitásodat, elismered, hogy ebben megvolt a részed neked is, ebből kiindulva nem teljes egészében rátolod a felellőséget. Nem "séróból" és társadalmilag elvárt reflexből döntesz. Ezt a konstruktivitást nagyon tudom ajánlani mindenkinek ilyen esetben.
"ahol sas voltál oda ne menj vissza verébnek"
Ez elég kifejező. Én világ életemben sas voltam. Nem vagyok rá túl büszke, de elég tudatosan kerestem olyan párt évekig akivel el tudnám képzelni a gyerekvállalást, akit elég kiegyensúlyozottnak és értelmesnek ítéltem, hogy komolyra fordulhasson. Ez nem követendő példa de elég sok két hónapos kapcsolatom volt aminek mindig, kivétel nélkül én vetettem véget mert nem alakult ki semmilyen komolyabb szikra.
Miután a feleségemmel letelt ez a két hónap, nem szakítottam, sőt elmélyítettük a kapcsolatot és a mai napig biztos vagyok benne, hogy ő az igazi. Pontosan ezért nem érdekelnek a társadalmi normák, nem dühből vagy keserűségből akarok dönteni, próbálok megfontolt lenni.
De ez olyan mint a mátrix, olyan, mintha létezne közben egy elszomorító valóság is amit rohadtul nem érdekel a te világnézeted. Ebben a ki nem mondott és (még) meg nem beszélt valóságban ez a nő el akart hagyni, de még kitörölt, munkaidő után küldött SMS (a szerető a kollegája), tárcsázott hívás is tarkítja a háttéreseményeket (az elmúlt héten is). Ezek bár céges telefonon zajlanak, kissé naív dolog lenne azt feltételeznem, hogy semmi köze a kettejük közt történtekhez, hogy csak munkáról volt szó.
A velem maradása pedig nem csak a másik út zárva maradása lehet hanem mert egyedül nem élne meg a fizetéséből (általa többször kiszámolva felém).
A lényeg, hogy ugye ő "döntött", most mindent megtesz. Mondhatni minden kvára idilli, verhetném magam a földhöz örömömben, hogy jobbak vagyunk mint valaha. A belső őrlődésemnek azonban ez jelenleg nem elég, napok óta csak azon kattog az agyam, hogy ez NEM az ő elhatározásának és NEM nekem köszönhető, hanem mert nem kapta meg a lehetőséget, hogy dobbantson.
válasza:Sajnálom. tényleg.
De kérdezd meg erről, és a válaszától tedd függővé. Mond el a kételyedet, de ne a szavaira figyelj, hanem az arcára, metakommunikációjára.
Remélem tévedünk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!