A régi barátnőjét megcsalta. Az újnál is fennáll ez az esély?

Sem én sem az öcsém nem születtünk volna meg, ha arra vártak volna a szüleim, hogy minden klappoljon. Apa egyenesen ellenzett minket, majd sok évvel később bevallotta, hogy élete legrosszabb döntése lett volna az, ha akkor megtudta volna győzni anyát arról, hogy márpedig vetesse el a porontyokat.

Az, hogy a te gyermekkorod így telt, elég szomorú. Rossz példával vonakodtam elő, nem gondoltam volna, hogy pont egy ilyen emberbe botoltam. Persze, ha feszkó van otthon, akkor azt a gyermek is megérzi. Sőt, sokkalta többet tud, mint azt sokan gondolnák, csak nem feltétlen tudja magát kifejezni szavakkal...

De, abban mégis egyetértünk, hogy ha vállalsz gyereket, akkor ő lesz az első és ha törik ha szakad megpróbálod megadni neki a maximumot, ami viszont áldozatokkal jár és olykor az elveid feladásával, bár itt nem ocsmányságokra kell gondolni. Csak egyre jobban lazul a gyeplő a követelményrendszereden.

Valóban sokkal jobb döntés egy csonka család, mint egy rossz otthoni légkör.

Annyi pedig még eszembe jutott és kiegészíteném az első pár mondatomat vele, hogy sosem jöhet rosszkor a gyerek. Úgy is lesz valahogy és ha netán nem bírod neki megadni azt, amit megszeretnél, mert anyagilag nem teheted meg, nem lesz neki rosszabb. Egyrészt mert a szeretet sokkal többet jelent számára, mint a tárgyi értékek. Ruhái, játékai úgy is lesznek csak mondjuk kevesebb, mint másoknak, bár a mai világban már ez is megkérdőjelezhető.

És akkor elővonakodhatnék pár közhellyel is, hogy milyen előnyökkel gazdagodhat majdan, amiatt, mert gyermekkorában mindennek ára volt.