Mit gondoltok erről?

Adott egy 28 éves nő, akivel elkezdtem ismerkedni. Az egyetlen nagyobb gondom csupán annyi, hogy rettentően függ az anyjától és voltaképp lassan kezdek kiábrándulni belőle, hiszen azon kívül, hogy jól csókol, más pozitívumot nem igazán tudok elmondani róla. Beszélgetni nem tudok vele, hiszen vagy róla beszélünk vagy semmiről, mert annyira nem tud semmihez se hozzászólni. Érzelmileg nagyjából olyan, mintha a mésznek a falon beszélnék... És amíg tartott a rózsaszín köd, addig nem vettem észre, mennyire buta. Felmerült köztünk a szex is, legnagyobb döbbenetemre azt mondta, erről az anyját kell megkérdeznem, miszerint lehet-e. Külön költözni nem szeretne, dolgozni se akar elmenni, inkább otthon takarít, de - mivel az anyja is kíméli - ő sem töri magát emiatt.

Viszont miatta hagytam el a korábbi páromat, sajnos megcsaltam vele, mert izgalmas volt bujkálni a munkahelyen és egymást nyalni-falni. Ők kollégák voltak, egymással dolgoztak, nekem pedig megakadt a tekintetem a csajon és hibáztam :( 11 évig együtt voltunk, nem volt rossz a kapcsolatunk. Nem voltunk már szerelmesek, de szerettük egymást, évente egyszer, ha összeszólalkoztunk, de se az anyagiakon, se máson nem volt vita, jó volt vele lenni. Csak azt hittem, szerelmes vagyok a másik lányba és nem tudtam parancsolni magamnak. Semmi nem volt köztünk a csókon kívül, azzal buktunk le, hogy beültünk együtt egy étterembe munka után és ennyi elég volt a szakításhoz... Most mással ismerkedik, volt már azóta két-három randijuk, de még nem tudni, lesz-e belőle valami, én azonban szeretném őt visszakapni. Mit gondoltok, ez a ballépésem még megbocsátható vagy hagyjam rá? Talán neki is jelent valamit az a 11 év még ennek ellenére is és visszajön hozzám. Mit tehetnék?