Megbocsátanád a megcsalást?

Attól függ, hogy

-miért tette

-érzelmi vagy fizikai

-egyszeri vagy sorozatos

-hogyan derült ki

-tanusít-e megbánást

-mi a terve a kapcsolatunkkal

Meg biztos van még jópár szempont.

A monogámia nem egyszerű műfaj. Természetesen elvárom a tökéletesre vlaó törekedést, de a tökéletességet nem várhatom el.

FIGYELEM! A válaszom 100%-ban a kérdésre adott válasz. Attól még, hogy a véleményed eltér az enyémtől, attól még 100%-ban hasznos választ adtam.

Attól is függ milyen élethelyzetben. Egy rövidebb ideje tartó kapcsolatban biztos nem, 20 év házasság után talán elgondolkodnék rajta, ha látom, hogy a párom is akarja, hogy rendezzük a helyzetet.

Amúgy meg ne legyünk képmutatók, igazából sokkal többen csalják meg a párjukat, mint elsőre gondolnánk. Persze erkölcsileg nem szép dolog, de az ember biológiailag nem az élethosszig tartó monogámiára van berendezkedve és nem mindenki képes felülemelkedni ezen.

Az o hozzaallasatol is fugg. Egy hibat el lehet nezni, ha latom rajta, hogy megbanta. De mondjuk ha tudom, hogy akarmelyik exet is megcsalta, akkor az mar nem az elso hiba, fuggetlenul attol, hogy a mi kapcsolatunkban az elso, tehat akkor mar nem hiszem.

Az elozmenyek is szamitanak, tehat lapos volt mar egy ideje a kapcsolat es akkor, vagy jo volt amugy minden, csak nem birt nyugton maradni, mert annyira bejott neki valaki, stb.

Az, hogy ezen esetleg felbatorodik valaki es ujra megteszi, az mar akkor az o baja, egy hibabol lehet tanulni, ha ez nem ment neki, akkor a kovetkezo eset nyilvan nem lesz megbocsajtva.

Annyival egészíteném ki a kérdést, hogy ez sokkal komplexebb téma. Már az is kérdés, hogy egyáltalán mi számít megcsalásnak, pár példa:

1. Több év együttélés után beregisztrál (szex)társkeresőre, de még azelőtt lebukik, hogy bármi fizikai történt volna.

2. Egy buliban, ahol nincs ott a párja, nagyon nyomulnak rá, de mindig hárít. De pár kör pia után egyszer csak lesmárolják és nem löki el magától, hanem visszacsókol és onnantól együtt táncolnak (de szex nincs). Később otthon bevallja, mi történt.

3. Titokban összejár a főnökével. Miután lebukik, azt mondja, hogy kényszer hatására tette, mert megfenyegették, hogy kirúgják, ha nemet mond.

Ezekben a cifrább esetekben az 1. és 2. esetében kisebb (pár hét), a 3. esetben hosszabb (majd' fél év) mosolyszünet után végül lett folytatás. De pár év távlatából már egyik pár sincs együtt (és a "szeretővel" sem jött senki sem össze).

Nekem ezekből az a tanulság, hogy meg lehet bocsátani a megcsalást, de nem érdemes. Szerintem az inkább egy jel, hogy ideje tovább lépni. A 2. példában én voltam a "megcsaló" (még 27 évesen), így utólag egyértelmű, hogy azért mentem bele a dologba, mert nem tartottam elég vonzónak az akkori párom.

A 3. példában én voltam a "megcsalt" (hihi, karma) egy későbbi kapcsolatomban. Ott az volt a baj, hogy 2 év távkapcsolat után az akkori párom nem hitte el, hogy miatta tényleg fogok költözni (pedig már zajlott az új munkahelyem leszervezése) és emiatt bonyolódott bele a főnökkel egy kellemetlen ügybe... Én is hibás voltam, mert nem kommunikáltam elég meggyőzően a valós szándékomat.

Az viszont közös az összes esetben, hogy a megcsalás után már semmi sem volt olyan mint előtte és nemcsak a megcsalt fél érezte xarul magát, emiatt lett végül békés szakítás a vége.

35F