Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért ilyen erkölcsi normák szerint élünk?
Egy kapcsolat sokadik évében elofordulhat, hogy valamelyik fél kicsit elcsábul.
És ilyenkor a bevett erkölcsi norma szerint főbenjáró bűnt követ el.
Sokszor tönkre is megy a kapcsolat emiatt.
Holott más erkölcsi alapokkal könnyebben lehetne venni egy ilyen helyzetet.
Miért ilyen merev a társadalmi berendezkedes nálunk?
Mire jó ez? 🤔
Nem egészen értem a kérdést. Melyik kultúra az, ami nem bünteti valamilyen módon a megcsalást? (Minimum a nő részéről. Sajnos a patriarcális rendszerekben jellemzően a nő hűtlensége érdemel csak, vagy komolyabb büntetést.)
A régi szép időkben ezzel lehetett biztosítani, hogy az ütöd apja azonosítható legyen. Ezzel lehetett a nemibetegségeket kordában tartani.
És a mai napig ezekkel az erkölcsi alapokkal dolgozunk. Persze, már más miatt. Mostanra a tisztelet, szeretet, becsület stb. mindenféle érték miatt, amit semmibe vesz, sőt sárbatipor a megcsaló fél.
Mert legyen már benne annyi, hogy nem csapja be a párját, hogy legalább addig magán tartja a nadrágot, amíg hivatalosan kapcsolatban van.
Azonos értékrendű társat kell keresni. Mi a párommal a legelején tisztáztuk, hogy még az is jobb annál, ha fű alatt kefélget valakivel a másik, ha az aktust megelőzően közli, hogy vége. Mert még ez is tisztességesebb.
És igen, inkább öntsenek nyakon a jeges vízzel és hagyjanak egyedül 20-30 év után, mint hogy "boldog" tudatlanságban tartsanak akár évekig, megalázva, hazudozva.
Szerintem ez egy teljesen érthető erkölcsi norma. Hogy ha a pár egyik fele komolyan kikacsintgat és megcsalja a partnert akkor természetes hogy lesznek akik elítélik. Mert az emberek nagy többségénél a megcsalás egyenlő a gyávasággal és a meneküléssel. Hogy ha rendesen és tisztességesen szakítanál a pároddal akkor amikor érzed hogy elmúlt a szerelem a részedről az teljesen rendben van. Utána szabadon választhatsz magadnak másik partnert, aki számodra megfelel. De nagyon sok férfi képtelen bevállalni azt hogy őszintén elárulja a partnerének hogy baj van, ez már nem fog működni. Ahelyett hogy egyenesek és őszinték lennének egy kerülőutat választanak, abban reménykedve hogy nem fognak lebukni. Hogy ha valakiben van egy cseppnyi tisztelet a párja felé akkor előbb szakít vele, és csak azután kezd el aktívan másik partnert keresni. Szeretni nem kell, de elég ha emberként tiszteled annyira hogy ne hazudj neki és ne csapd be. Persze, lehet hogy lesz szívfájdalom meg sírás így is, de sokkal jobban fáj az valakinek ha kiderül hogy hosszú időn keresztül becsapták és megvezették.
És ez akkor is igaz ha tíz, húsz, harminc meg negyven éve házas egy pár. Hogy ha az egyik fél kikacsint akkor az egyetlen értelmes és tisztességes mód a válás. Attól hogy évtizedek óta házasok nem kell egyik félnek sem úgy éreznie hogy "Hát, de már olyan sok ideje vagyunk együtt, meg hűséget is fogadtunk...Megcsalom inkább, sose derül ki, és élhetünk tovább házasként." Teljesen mindegy a két fél életkora vagy az hogy mióta házasok/mióta vannak párkapcsolatban. Ha a megcsalás komolyan felmerül el kell válni és szakítani.
A monogám kapcsolatok legalábbis ilyenek, azon alapszik hogy a két fél hűséget fogad egymásnak, hosszú távra tervez. Hogy ha valakinek ez nem jön be, úgy érzi hogy az ilyen típusú kapcsolatok neki nem megfelelőek akkor ott van a poligámia. Az ilyen kapcsolatok sokkal szabadabbak és rugalmasabbak, persze a szabályok a két fél megegyezésétől függenek. De általában a felek szabad kezet kapnak arra hogy kölcsönösen kiéljék szexuális vágyukat egymással, és a szabadon választott partnereikkel is, együtt vagy külön-külön. Ergo szabad a félrelépés, ami monogám kapcsolatoknál nincs így ugyebár. Tudom hogy a poligámia itt egy kevésbé elterjedt párkapcsolati forma, de tény hogy vannak emberek akikhez éppen ez passzol, és így érzik jól magukat. A baj csak akkor van amikor a kettő ellentétes megközelítés ütközik, mint ahogy a kérdező által felvázolt példában is. Az egyik fél monogám beállítottságú, a másik pedig poligám (vagy egy tuskó monogám), és kölcsönösen nem értik egymás nézeteit vagy gondolkodásmódját. Persze tudom hogy a felvázolt példa valószínűleg nem a kérdező magánéletéből eredt, csak a könnyebb megértés miatt volt ott.
Ebben az országban fölösleges bármilyen erkölcsi normát keresni,
kezdve onnan,hogy itt az a trendi ha valaki lop,csal hazudozik és mellé
seggbuta de jó agresszív.
Exem is "kicsit" elcsábult 2,5 év után :D Egészségére.
Ha mondja nekem, hogy vevő a nyitott kapcsolatra, akkor én is szexelek másokkal (akik képesek is megdgni) :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!