Mennyire igaz ez?

Aki alapvetően hajlamos a megcsalásra, az élni fog a lehetőséggel, de a megcsalás szerintem mindig tudatos. Szeretik használni az emberek a "botlás" szót, de lássuk be, hogy ez nem úgy működik, hogy megbotlottam a küszöbben és beleakadt a farkam egy nőbe.

A hűség döntés kérdése, ha valaki tartja magát hozzá, akkor jöhet bármilyen alkalom vagy lehetőség a megcsalásra, nem fogja megtenni.

Milyen "alkalom"? A megcsalás nem egy pillanat műve (még az egyszeri "botlásé" sem), hanem egy folyamat. Találkozás, beszélgetés, flört stb, bőven lenne lehetőség megállni - aki azt mondja, nem tudott, az nem is akart igazán. Az én szememben az alkohol sem elfogadható kifogás.

Azzal együtt igen, van, aki alapvetően képes tartani magát, de ha úgy van, nem tud ellenállni a kísértésnek. Az ilyen "hűség" szvsz nem sokat ér.

A megcsalás minden esetben tudatos döntés, és mindig van valami oka (még ha csak annyi is, hogy az illető egy nőcsábász). Lehetnek olyan esetek, amikor úgy tűnik, hogy "alkalom szüli a tolvajt", pl. ha valaki belemegy egy érdekházasságba, aztán hirtelen bekopogtat a Nagy Ő, vagy ha a kapcsolata éppen mélyponton van, és a kolléganő kifejezi az érdeklődését, de ezekben az esetekben is úgy dönt a megcsaló, hogy inkább félremegy ahelyett, hogy rendbehozná/abbahagyná a nem működő kapcsolatot.

Egyébként belegondolva, alkalom mindig van. Bármikor ráírhatsz egy másik emberre, bármikor kereshetsz magadnak valakit a Tinderen, gyakorlatilag a mai világban korlátlanok a lehetőségek. Még ha tartós kapcsolatra is keresel valakit, nem csak a párod az egyetlen ember az egész világon, aki kompatibilis veled, úgyhogy a hűség igenis egy olyan dolog, amit tudatosan el kell dönteni.