Mennyire jellemző, hogy a szerető szerepben levő nők kiborítják a bilit és vallanak a megcsalt félnek?

Nem tudom de sztem hülyék lennének nem borítani.

Egy szerető sosem nyerhet.

Vagy dobják őket, vagy a végtelenségig hülyítik, vagy pedig lelép a pali, de akkor mit kapnak? Egy olyan férfit akiről tudják, hogy hajlamos megcsalni a párjukat.

Hát egyszer én is nagyon közel álltam hozzá, pedig alapból gányadék egy dolognak tartom. A pasi sok éven át hülyített, de arra se kellettem neki, hogy egyszer megdugjon. Én szerelmes voltam, tudta. Állandóan behülyített, aztán meggondolta magát. Volt amikor 1,5 év után bukkant fel, mert rájött, hogy túlléptem rajta, vagyis próbáltam valaki mással, na akkor előadta a hősszerelmest. Addig volt hősszerelmes, amíg rá nem jött, hogy még mindig őt szeretem, akkor megint dobott. Nekem nem jutott más az egészből, csak a szenvedés, miközben tudom jól, hogy megcsalta már nem egyszer a feleségét. Na akkor amikor a kezdődő kapcsolatomba is bekavart és akkor se akart semmit, akkor éreztem azt többek közt, hogy megérdemelné, hogy minden levelezésünket szépen átküldjem a feleségének.

Aztán rájöttem, hogy szeretem és soha nem tudnám ezt megtenni vele.

Ettől függetlenül szerintem a felesége magától rájött, voltak erre utaló jelek, mert annyira maga alatt volt, mindenki észrevette.

Soha nem akartam veszélybe sodorni a családját, nem tehettem az érzéseimről. Nem állnék rajta bosszút soha. Szerettem.

Bosszubol ronditanak bele a ferfi eletebe, hiszen ot akarjak, es a felesegre feltekenyek. Ezt ertem is, de veszelyes jatek, es meg az igazsag es becsulet harcosanak erzik magukat a szemetlada ferfival szemben.

Mondom ezt nokent.