Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Olyan emberek, akik (nem önszántukból) szakítottak a szeretőjükkel, otthon hogy élnek?
Csak és kizárólag az válaszoljon, akiknek a kérdés fel lett téve. Szóval, ha olyan kapcsolatban maradtál, amit nem az érzelmek kötnek már össze, csak....más, akkor hogy élsz?
Én elég nehezen kattanok le az elmúlt 9 hónapról. Itthon meg vetítek az asszonynak, közben meg már szex közben is máshol vagyok...
Ti hogy élitek meg?
(Megcsalt feleségek nem érdekelnek, a nejem konkrétan a gyerekkel zsarolja ki belőlem a maradást)
Főként az érdekel, mennyi idő volt, míg vissza tudtál zökkenni a normális-szürke-kerékvágásba :/
Pár hónap búslakodás után.
40/N (önszántamból szakítottam)
Köszönöm. Nincs lebukás. Csak közeli állapot, és befo..ás.
1-es. és most boldog vagy?
2. ettől félek. De mitől lesz jobb, ha megbeszélem? Mondjam el, hogy drágám orálnál másra gondolok? Nem az a megértő fajta...
Nyilvan nem így, de közölni vele, hogy szeretned ha a kapcsolatod nem zsarolásról szólna, hanem tényleg arról amiről kene.
Az elején miert szerettel bele? Miért döntöttetek ugy, hogy gyermeket vállaltok?
Miért döntöttél ugy, hogy elveszed?
Mi tetszett meg neked mikor először találkoztatok?
Ezeket magadban elemezni, s ha úgy érzed, hogy van okod ra, hogy újra lelkes legyél mint az ismerkedesetek elején, s ő is felidézze mindezt, akkor meg tudod javítani .
De ha nem szeretnél ezzel foglalkozni, mert nem érzed ugy, hogy megmenthető lenne a házasság, akkor vagy sodródsz az árral, vagy pedig kilépsz.
Én nő vagyok, nekem nem megy ez a szex közben másra gondolok dolog. Vagyis csak egy nagyon rövid ideig megy, aztán annyira fáj, hogy nem bírom tovább. Én beszüntettem a szexet, de nem csak emiatt. Már előtte se szexeltünk 1,5 éve, amikor beleszerettem másba.
Na mindegy, a lényeg, én mindezt csak őszintén bírom. Nem arról van szó, hogy a férjemmel élek lelki életet és beavatom a kis szerelmi bánatomba, hanem annyi, hogy tud róla és kész. Mármint arról, hogy mást szeretek.
Azt nem bírtam, amikor színészkednem kellett. Tehát kézen fogva andalogni, étterembe és moziba menni, mintha még mindig randiznánk és sorolhatnám, ezektől egy idő után megőrültem, hogy jó képet kell vágnom hozzá, mikor közben az a másik jár a fejemben. Kb. 3 hónapig próbáltam úgy tenni, mintha minden rendben lenne. Nem akartam becsapni senkit, egyszerűen a gyerekünk miatt meg akartam próbálni. Aztán annyi energiámat elvette a színjáték, hogy ha folytatni kellett volna ezt a romantikus andalgást, azonnal elváltam volna. Annyi lett a vége, hogy megbeszéltül, hogy elválunk és ezzel végre leszállt rólam. Nem kaptam több vörös rózsacsokrot és nem zaklatott azzal, hogy kettőnkről akart beszélgetni, hanem békén hagyott. Azóta is erre van szükségem: hagyjon békén. Van a szívemnek egy része, ami előtte le van zárva, amihez már semmi köze. Ha azt békén hagyja, tőlem maradhatunk így még száz évig is. Nyilván nem jó ez így neki, mégis marad. Jobb neki így, mint albérletben. És így, hogy békén hagy, végső soron nekem is jobb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!