Miért beszél folyton a félrelépésről? (bunkó, sértő hozzászólók kíméljenek)

Köszönöm, főleg az utóbbiakat, elég összetett képet kaptam arról, hogy ti hogy élnétek meg az ilyet. Néhány hónapja vagyunk együtt még csak, egy kora 40-es, vagány, sokat látott csajt képzeljetek el, túl egy váláson, meg zűrös párkapcsolatokon. Érzem, hogy szeret, és én is szeretem őt, ami nekem fura, hogy sokat káromkodik és szörnyen pletykás, szándékosan is nagyon szókimondó, emiatt elég gyakran durva. rengetegszer megfordult a fejemben, hogy inkább hagyni kéne, de nem akarom feladni, amíg van remény, hogy javul a helyzet.

Pár hete volt egy csúnya húzása: Átment egy ismerőséhez, azt mondta, várjam meg,mert mindjárt jön, kb. két óra múlva jött, majdnem tök részegen. Másnap reggel amikor megmondtam neki milyen rosszul esett, bocsánatot kért. Azt mondtam, ha ez volt az utolsó, akkor rendben van.

Beszélgettem vele a napokban is a bizalmatlanságról, a feszültségről, ami van bennem, azt mondta, semmi titkolnivalója nincs, és sértőnek találja, hogy azt feltételeztem, van. Beszéltem neki arról, hogy nem tetszik, hogy másokról pletykál, mert emiatt attól tartok, hogy másoknak is rólam, és arról is beszéltem vele, hogy a bizalmatlanság önmagában tönkreteheti a kapcsolatot, azt hangsúlyostam, hogy szeretném, ha jobb lenne a kapcsolat. Aznap este volt még egy kellemetlen beszélgetés erről, tisztáztam, hogy valahogy csak el kell mondanom neki.

Végül lezártam a dolgot: Egyrészt a továbbra is meglévő bizalmatlanság miatt (nem hagyta abba a brutálisan mocskos pletykálkodást mások szexuális dolgairól) másrészt amiatt, hogy amúgy is azt éreztem, hogy két külön világban élünk, én nem igazán érzem jól magam az övében, ő meg nem tudott mit kezdeni az enyémmel, elköltöztem tőle.

Szinte mindenütt azt olvasom, hogy a megérzések nem szoktak csalni. Most még friss a dolog, nekem is fáj, őt is sajnálom, de azt gondolom, jól tettem, amikor a megérzésemre hallgattam.

Valószínűleg sosem fog kiderülni, volt-e alapja a gyanúmnak, de talán jól is van ez így. Mindenesetre továbbra is járok életvezetési tanácsadóhoz, ha esetleg én lennék az aki felfújja a dolgokat. Köszönöm az építő jellegű hozzászólásokat!