Van szerelem egy olyan házasságban ahol az egyik félnek már volt egy pár egyéjszakás kalandja és pár hosszabb viszonya is? Ha nem, akkor minek maradnak együtt? A látszat miatt? Le lehet így élni egy életet?

Több alkalommal megcsaltuk egymást. Azért vagyunk együtt mert szerelmesek vagyunk egymásba. Mi sem tudjuk megmagyarázni de így van.

Lehet, nem szerelmesek, de jól kijönnek egymással, számíthatnak egymásra, és vannak közös céljaik, programjaik. Kvázi mint egy mély barátság. Majd hülye lesz egy új punciért, farokért eldobni, mikor az is csak az elején érdekes, utána meg esélyesen sokkal rosszabb lesz, mint a mostani párjával.

Nem szerelem, hanem barati, testveri szoros kotelek lehet ket ember kozott, ami miatt mindketten szenvednenek, ha elvalnak, de felrelepes nelkul is szenvednenek. Igy viszont a letezo legjobb kompromisszumot valasztjak.

A házasság lényege a gyerek meg a vagyon. Akinek van esze és valamennyi pénze, pláne 1-2 gyereke, az nem szívesen válik, mert az egész anyagi élete felborul emiatt. Az érzelmi élet meg olyan mint a viharos tenger: egyszer ilyen egyszer olyan. A vágyaknak nehéz ellenállni, de ez nem jelenti azt, hogy fel kell borítani a fix hátteret. A házasságba belerángatni a gerinces szerelmet és az örök hűséget elég nagy képmutatás. Biztosan van olyan, ahol ez így működik, de többnyire szerintem nem ez a helyzet. AZ hogy vannak az embernek más irányba is vágyai és érzelmei elég normális felállás.

Anyagi érdek és közös gyerek. Ennyi elég, akár egy életen át is. Persze a boldogsághoz nem elég, de ez van, aki megházasodik és családot alapít, az előbb-utóbb szembesül azzal, hogy már nem engedheti meg magának, hogy szerelmes legyen. Ha mégis, akkor ő lesz a gerinctelen féreg és szajha és a többi...