Hogyan másszak ki ebből? Legfőképpen érzelmileg. Többi lent

Lehet fogok kapni hideget-meleget...talán csak azért írok, mert nem tudom kinek elmondani, leírom hát ide :)

30as éveiben járó nő vagyok,gyerekekkel, párral, rendezett körülményekkel és bár az utóbbi években nem volt felhőtlen a kapcsolat, eszembe sem jutott soha félrelépni, sőt, el is ítéltem, aki ezt tette...Aztán egyszer csak derült égből villámcsapás , munka által megismertem valakit (szintén párkapcsolatban élő, kisgyerekes apuka)...részemről olyan érzelmek törtek felszínre, mint még soha (testileg, lelkileg, mindenhogyan)...nem tudom hova tenni. Lehet csak fellángolás, nem tudom, de egyszerűen nem tudok rajta felülkerekedni. Holott egyébként rohadtul nem erre kéne koncentrálnom. Persze a vonzalom kölcsönös, el is csattant jópár csók és egy alkalommal megtörtént az is...és egyáltalán nem bánom (tudom, ez nem szép dolog). Ő nem tudom, mit gondol, mert nem beszél erről..Pár naponta felhív , jókat beszélgetünk mindenféléről, néha pár üzenet, de semmi olyan (munka, hétköznapi dolgok)… Igazából csak jó lenne pár tanács, hogyan verjem ki a fejemből, hogyan felejtsem el ezt az egészet?! Ha nem hívna, akkor talán egyszerűbb lenne ... habár tényleg semmi célzás, vagy olyan irányú dolog nincs a beszélgetésben, csak baráti csevely...Nagyon messze lakunk egymástól, szóval találkozni nem találkozunk, de egy hónap múlva megint lesz néhány hét, amikor minden nap egy helyen leszünk több héten át...addigra szeretnék ezen túllépni, mert nincs értelme.. :/ Azt sem értem, hogy hogy lehet felnőtt fejjel valaki ilyen idióta, mint én..? Amikor az eszem nem tudja meggyőzni az érzéseimet?! Amúgy ő pont olyan férfi, akire mindig vágytam...Jöhetnek az ötletek, mert már csak pár hetem van, addigra valahogy el kell hidegülnöm tőle teljesen :D