Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit gondoltok egy borderline betegről illetve olyanról akinek mentális zavara van?
Nem merem elmondani senkinek mert félek, hogy leneznek miatta vagy megbelyegeznek. Gyógyszert is kell szednem sajnos. A terapeutam próbálta megmagyarazni, hogy fogjam fel úgy, hogy ez egy mankó jelenleg, amire szükségem van, de nem biztos, hogy mindig szükség lesz rá. De én mégis rosszul érzem magam miatta és eléggé szégyenlem magam. Általában az emberek nem túl elnezoek olyannal szemben akin látják hogy labilis. Így viszont úgy érzem, hogy a szégyen miatt sosem erezhetem jól magam, vagy hogy soha nem fogok kelleni egy férfinak sem így, mert visszataszító lennek neki ezzel a betegséggel. :/
Aki szintén mentális betegséggel küzd, hogy tudja ezt kezelni illetve elfogadni így magát?
Addig nincs vele bajom, amíg nem igénytelen. Ha szedi rendesen a gyógyszerét, jár szakemberhez rendszeresen, tesz azért, hogy ne uralkodjon el rajta a betegsége és nem csak azt várja, hogy megértsem, ha épp rossz időszakban van. Szívesen segítek neki alapvetően, a barátnőmről is én gondoskodtam (és ha már így alakult, szívesen tettem, nem éreztem tehernek), valahányszor pánikrohamot kapott...
De ha az ő oldaláról hiányzik az igyekezet, akkor nincs miről beszélni. Ha csak a pszichológusokat, pszichiátereket tudja szidni meg "nem mérgezni magát gyógyszerekkel", amik a tüneteket enyhítenék, akkor azt hiszem, jobb, ha nem vagyunk egymás életének része. És nem is leszünk.
Ez egy olyan problémakör, amit nem lehet ilyen keretek között megválaszolni. Tapasztalataim szerint a lehető legjobb, amit tehetsz az az, hogy eljársz terápiára. A többi meg alakul magától is a terápia révén. Hosszú lesz, de megéri, hidd el! Később, ha már lesz elég önbizalmad, érdemes csoportterápiára is járni az egyéni mellett.
A borderline terápiával nagyon jól kezelhető, csak idő kell hozzá. És hidd el, utána már nem kell attól tartanod, hogy kellesz-e valakinek, vagy sem, mert megszűnnek azok a problémáid, amik a párkapcsolat kialakítását akadályozzák. Ne a mostani helyzetből indulj ki... a cél az, hogy JÓL működj. És ha jól fogsz működni, akkor mindezek a kérdések okafogyottá válnak!
Az hogy vannak rajtad vágások a önmagában nem jelent semmit. A kérdés hogy nagy és fontos dolgoktól borultál ki, amikről ha tudsz akkor el lehet kerülni, vagy pedig nem is tudod mitől, mert akkor nehezebb kinyomozni az okokat.
Szerintem ha valakinek nincs szervi baja, akkor nagyon fejlődőképes. Arra figyelj hogy a környezetedben ne erősítsenek neked betegségtudatot. Az átlag egészséges ember élete jelentős részét azzal tölti hogy azt bizonygassa hogy ő nem bolond, hanem mások azok. Pl valamelyik családtagja, vagy barátja, munkatársa. Te is figyelj arra hogy hozzájuk hasonlóan építgesd az imidzsedet (de azért ne húzz le másokat úgy ahogy sokan az egészségesek :). Szóval ha felvállalod a vágásokat, akkor azt is úgy tedd hogy az jól hangozzon ha meséled valakinek.
7, Te akkor férfi vagy ezek szerint. Amúgy ha nem akarsz gyereket, akkor azért érthető ha melletted a csajok előbb utóbb kiborultak, ha ők meg esetleg akartak. Azért ez elég ritka hogy egy nő nem akar. De remélem találsz olyat aki eleve nem akar sosem, és csak olyanokkal jössz össze.
6 voltam :) szintén 74%
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!