Akik önszántukból kiléptek a szeretői kapcsolatból, mennyi időbe telt, mire túl lettek rajta?

A legtöbb esetben a foglalt fél (akinek ugye élettársa, vagy házastársa van) annak kényelmesebb.

Visszamegy a tutiba, befogja a száját, játssza a tökéletes feleséget vagy férjet és élnek boldogan mintha mi sem történt volna.

Időbe telik, főleg ahogy írták is, ahol voltak mélyebb érzelmek is.

A legjobb valami újba belefogni, és másokat megismerni.

A legnehezebb időszak az első pár nap volt, amit végig bőgtem. Talán 2-3 hónap után éreztem azt, hogy valóban jó döntést hoztam és jobb ez így mindenkinek.

Én szerettem őt, fontos volt nekem, nehezen dolgoztam fel, hogy csak a második hely az enyém. Csak az utolsók között van rám ideje, mert a kötelezettségeit teljesítenie kell. Aztán a végén olvastam egy könyvet és észrevettem, hogy mindezek mellett ő lélekben bántalmaz engem gyakorlatilag. Amikor bizonytalan voltam, ő mindig kihúzta magát a komoly beszélgetések alól, mindig visszadobta a labdát, mindig engem hibáztatott mindenért, a saját önbecsülésemet őröltette fel velem. Az a könyv pontosan megfogalmazta minden egyes mozzanatát a mi kapcsolatunknak és brutális tükröt tartott elém, aminek okán gyakorlatilag feltettem magamnak a kérdést végre: miért kell ez nekem? Egy darabig csak őrlődtem és ellepte a kapcsolatunkat a csend. Nyögvenyelősen mentek a beszélgetések, már nem úgy értem hozzá és ő sem hozzám. A találkozóink után sírtam és üresnek éreztem magam. Nagyjából egy hónapig ment ez mire összetudtam szedni magam és végre a szemébe tudtam mondani, hogy nekem ez nem megy tovább. Próbált magához húzni, vigasztalni, mindent megtenni, hogy visszaédesgessen, de pont azért volt az az egy hónapos csend köztünk, mert akkor én már előre "gyászoltam" a kapcsolatunkat.

Azt viseltem nehezen, hogy a végsőkig játszott az érzelmeimmel. Pontosan tudta mi hiányzik nekem és amikor érezte a vesztét, mindig morzsákat csöpögtetett nekem, hogy maradjak még. A végén is. És ezért pontosan tudtam, hogy ennek vége, de piszkosul nehéz volt. Ma már jóban vagyunk, de sosem tudnám vele újra kezdeni azt az érzelmi hullámvasutat. Nem volt fair velem szemben, amit csinált és én is hülye voltam, hogy eddig tűrtem a második helyet.

Persze, szívesen.

Király Eszter: Meddig tart a kapcsolatunk?

Olvasd nyitottan, nyugodtan és próbáld átfordítani a kapcsolatotokra. Nekem bizony volt olyan fejezet, ahol sírtam a 4. oldal végére, annyira fájt a felismerés. Éreztem, hogy játszik velem, összeraktam a képet, de így olvasva jutott el talán igazán az agyamig a valóság. Remélem neked is hasznos lehet. :)