A hó végén ottalvós szolgálati útra megyek a kolleganőmmel, hogyan ne végződjön magánéleti katasztrófával a dolog?

"Élménybeszámoló", persze... na még csak az kéne, akármi is lesz a vége, nem fogok vele sem dicsekedni, sem panaszkodni, a kérdést azért írtam ki mert nem tudom még hogy jobbra-e vagy balra.

Mindenesetre köszönöm a válaszokat, habár okosabb nem lettem, túl sok a "ne süketelj, dugd csak meg" jellegű biztatás, pedig azt hittem hogy a te-gerinctelen-patkányozó válaszok lesznek túlsúlyban.

Na meg valaki itt kérdezte hogy ugyan mitől is lenne tuti a kolegina dugószándéka? Nyílván nem úgy indul útnak velem hogy majd jól megdugatja magát, de azért ennyi időnyi közeli ismeretség és a korábbi tapasztalatok után már eléggé érzi az ember hogy van-e valami a levegőben.

9-es szerint bűntudatom lenne, hát nagyon nem, hadd ne magyarázzam miért. De abban van valami hogy a munkahelyen onnantól más lenne, legalább is az elején.