Mit tegyek, ha féltékeny vagyok a férjemre?

Ezt már én is kérdeztem tőle. Nem kaptam választ.

Elvárta volna, hogy legyek boldog, hogy ő megy és tök jól fogja érezni magát. Mert rosszindulatú vagyok, mert nem örülök az ő örömének. De hogyan örüljek, mikor tudom, hogy azért nem hívott magával, mert örül, hogy megszabadul tőlünk.

De miért csípjem ki magam, miért főzzek egy jó kaját? Tök heppinek kell lennem, mert ő pihent, bulizott, frankó helyen volt, én meg hullára güriztem magam? És majd ne érezzem a kettős mércét, mikor én szeretnék majd elmenni egyedül egy fél napra és majd oltári cirkuszt rendez, mert neki kell s gyerekre vigyázni? Hogy örüljek majd annak, hogy teljesen kiköltekezett és hónapokig csak a hátát látom esténként? Hogy beígérte a gyereknek, hogy vele is megy csúszni, ott is alszunk, de már jönnek a kifogások, hogy nincs pénze, és amúgy is én mit csinálnék ott, mert én nem csúszok. Na, ennek nem tudok felhőtlenül örülni.