Hogyan fogadjam el a feleségem múltját?

az tökmindegy, hogy komoly barátnőd volt-e. a megcsalás ebben az esetben is ugyanúgy minősít téged, mintha a feleségedet csaltad volna meg.

amúgy meg jó hülye az asszony, hogy elmondta. "tagadni, tagadni, tagadni - ha rajtad fekszik, akkor is" (by nagyanyám).

Három variáció lehet:

- elfogadod úgy, ahogy van

- elválsz tőle

- nem válsz el, nem is fogadod el, és így megkeseríted az életét.

De látod, van, akinek azt nem venné be a gyomra, amit te műveltél annak idején, ha szerinted az mégis rendben volt, akkor ugyanúgy nincs erkölcsi alapod ítélkezned a feleséged felett.

Az azért nem biztos, hogy két olyan volt akihez különbem hozzá se szólna. Lehet, hogy két szimpatikus, magára adó pasi volt. Így összekötötte a kellemeset a hasznossal. És nem nevezném prostinak mert az fűvel-fával aki fizet. Inkább kitartott szeretői státusznak látom. Az pedig annyi van, hogy nem is hinnéd. Mindenki aki szeretőt tart az olykor kedveskedik neki ezzel-azzal. Hát neki pénzzel kedveskedtek mert arra volt szüksége.

Na nem akarom az egekbe magasztalni -félreértés ne essék- de nem olyan szörnyű mint Te látod. Te pedig a saját hibádat, a megcsalást, bagatellizálod el mert, hogy "nem volt komoly kapcsolat." És mivan ha a másik félnek az volt? Vagy ezt meg is beszéltétek, hogy nem komoly?

Annyi kettőtök közt a külömbség, hogy Te szabad döntésből tetted ő pedig rá volt kényszerülve a helyzete miatt. Igen, választhatott volna más megoldást is, úgy ahogy Te is. És ő amint tehette felhagyott vele. Legalábbis így értem az írásból.

Vagyis ne ítélj mert csak nézet kérdése melyiktek tett rosszabbat.

Ha miután összejottetek minden oké akkor ne foglalkozz ezzel.