Kibeszélném magam, meghallgat valaki?

15 éve vagyunk házasok, van 3 gyerek. Mondhatni mindenünk megvan. Viszont szörnyen szörnyen unalmas a kapcsolatunk. Nem szól másról mint a munkájáról és arról hogy mennyit stresszel. Én vállalkozó vagyok, egyedül látom el a három gyereket. 5 éve ismerek egy nálam sokkal fiatalabb fiút. Az első találkozáskor megbabonázott. De mivel már akkor is volt már 2 gyerek illetve házasok voltunk, nem történt konkrétan semmi. Ritkán egy egy buli alkalmával találkoztunk, szinte mindig összeakadtunk, de sosem volt komoly semmi. Még csók sem csattant. Aztán én terhes lettem a 3. babával, a vonzalom ugyanúgy megvolt a fiú iránt, de úgy gondoltam jobban jár ha nem találkozunk, majd lesz neki barátnője, ne pazarolja az idejét egy ennyivel idősebb nőre. Lett is neki barátnője már 2 éve együtt vannak. De! Most hogy úrja elkezdtünk a férjemmel bulikba, társadalmi eseményekre járni, újra felfigyeltünk egymásra. Néhány hete egy partin kihívott beszélgetni a fiú, és kiderült hogy ő sem tud kiverni a fejéből már azóta, átölelt és éreztem hgoy ha nem lépek hátra akkor összecsuklom a karjaiban annyira megmelengette a szívem, meg akart csókolni de nem engedtem. Aztán pár nap múlva véletlen arra járt felénk.. hozzám indult csak nem számított rá hogy a férjem is itthon lesz... nem történt semmi de egyértelmű volt a szitu hogy nem a férjemhez jött. beszélgettünk egy pár alkalommal viberen, végül arra jutottunk hogy nem szabad hogy köztünk bármi is legyen, mert mindketten érezzük hogy ez nem csak egy futó kaland lenne. Mert szereti a barátnőjét és nem tudná ezt megcsinálni vele, és hogy velem sem tudná ezt csinálni, mert ha lenne köztünk valami akkor ő akarna nagyon... ebbe a néhány mondatba bele is szakadt a szívem és azóta sem tudom kiverni a fejemből. Még akkor is képes lennék a váláson elgondolkodni, ha tudom hogy nem lennénk holtodiglan holtomiglan hisz ő 10 évvel fiatalabb mint én, mire ő egyáltalán családot akarna addigra nekem már lehet hogy necces lenne. szenvedek, és azt érzem hogy elpazarlom az életem, de nem tudom mit tegyek. a szívem rohanna hozzá és nem érdekelne hogy mennyi idős, mennyi ideig lennénk együtt, csak azt tudom hogy akarom, és ő is akar. Mit lehet ilyenkor tenni? Szinte késsel vágható az energia ami vibrál köztünk ha egy légtérben vagyunk...egész nap a bőgés kerülget. van hogy csak úgy elmegyek a munkahelye előtt hogy lássam a kocsiját mint egy kis dilis tini...