Miért fontosabbak a haverok mint a család?

Már bocsáss meg, de te választottál ilyen embert, te lettél a felesége, te szültél neki, szóval viseld tetteid következményeit.

Nem tartottak pisztolyt a fejedhez, hogy most akkor egy ilyen embernek gyereket kell szülnöd.

Azt hitted, hogy akinek MINDIG a haverok fontosabbak voltak, az majd a te két szép szemedért, meg majd a gyereke kedvéért megváltozik?

Tévedés!

Hihhhetetlen, hogy az alapbol s*ggf*j ismet nem fordult ki magabol, es lett mintaferj. Hihhetetlen.

Ja, nem.

Ez sajnos nem változik. A férfiaknak laza kapcsolatokra van szükségük, ahol ők lehetnek a menők, ahol nyeregben érezhetik magukat. Egy nőve való kapcsolat túlságosan bonyolult nekik, mivel abba energiát és érzelmeket kell tenni. Ezért sajnos egyre többen közülük leragadnak a bandázós, összejárós, tinis lazulásokban.

Amikor együtt isznak, haverkodnak, az érzelmi igényeik ki vannak szolgálva, így nem annyira érzik szükségét egy olyan férfi-női kapcsolatnak, ahol adok-kapok van, ahol nekik is bele kell tenni valamit.

Nekik az apaság sem annyira fontos, mint nekünk nőknek a szülővé válás, mert nincsenek minták. Aki munka után 1-2 órát foglalkozik a gyerekkel, vagy néha magával viszi, az már elég jó apának számít. Ezért a gyerekekkel sem annyira tudják felvenni érzelmileg a fonalat.

Sajnos én sem tudok ezzel a helyzettel mit kezdeni. Próbálok mindig érthetően fogalmazni, elmondani a páromnak, hogy most rossz napom van, szeretném, ha egy kicsit rám is figyelne... De ha a barátja bajban van, rögtön ugrik és megy segíteni.

Ez sajnos szocializáció. Nem érték, hogy ránk, nőkre figyeljenek.

Ha meg a saját lábunkra állunk, és küzdünk az igényeinkért, akkor könnyen a "magas fenntartású" kategóriába kerülünk, és ezzel együtt lehetetlen kapcsolatot találni.

Én már elengedtem. Imádom a kisfiamat, a párom néha besegít, ha már nincs erőm megcsinálni a dolgokat. Próbálom elfogadni a helyzetet, sokat törődni a fiammal, tartani az egyensúlyt. Aztán majd lesz valahogy :)

Volt ilyen párom és eszem ágában nem volt vele komolyabbra fűzni a kapcsolatot, nem véletlenül.

Helyette inkább kerestem egy olyan férfit, akinek közösek a céljai az enyéimmel.

Arra építeni a jövőt, hogy majd hátha megváltozik a másik olyan, mintha leülnél a csokifagyi elé és várnád, hogy vanília legyen belőle...

Bocsi, de tudtad kihez mesz hozza.

Minek tetted?