Párom nem akar esküvőt, én igen. És nemsokára jön a baba. Komplikált. Szerintetek?

Hétvégén menyasszony lettem,. És nem kellett gyerekkel magamhoz láncolni/ győzködni/ indokot adni arra, hogy megkérje a kezem. Augusztus végén tartjuk az esküvőt.

Tudom, hogy szerelemből vesz el, és ennek a koronája lesz a gyerek. Nem pedig kiváltó oka.

Ha abortuszt akar, fizetné is, tehàt kiveszi a részét. Az mossa kezeit aki a terhesség hírére egyszerűen lelép. Amúgy pl a koton se 100%-os, szóval kitörölheti vele a seggét a pasi, ha a nő pl titokban nem szedi a bogyót hogy ha felcsinàlja a pasi akkor majd biztos feleségül veszi. Példàul. Bizony van olyan amikor az abortusz a leginkàbb felelősségteljes döntés. Ha màr védekezni nem sikerült. A férfi nem tehet arról, hogy biológiailag a nő viseli a terhességet meg az abortuszt. Ezzel szemben viszont a pasi pl hiàba védekezett óvszerrel, a hibaszázalék és a nő döntése tönkreteszi az egész életét egy gyerekkel akit nem akart. Ès 18-20 éves súlyos anyagi teherrel is amit egy gyerek jelent. Feltéve ha nem menekül el. Mert akkor max bírósàgi úton szívható le pénzzel. Ha mindkét fél hibàs is, nem gondolom hogy tisztességes az életét elcseszni, és szomorú, hogy egyedül a nőkön múlik végső soron a férfiak sorsa ilyen hhelyzetben.

Èn pl sose tartanék meg olyan magzatot akit az apja nem akar. Nem tartom tisztességesnek. Akàrki volt is a hibàs, nem igazsàgos, hogy egy életen àt szenvedjen érte.

Ne minősítsünk /alacsonyítsuk már le egy szerelmet annyira/ annyira egy szerelmet, hogy papír kelljen hozzá/róla . Meg amúgy is , te tudtad a feltételeit; és úgy mentél bele, hogy te eleve tudtad, hogy nem akar házasságot

egy csapat idegen miért kell papírt kiállítson róla egy hivatalban, miért kel, hogy az állam áldásat adja rá; miért lenne fontosabb, hogy az állam , vagy akár a külvilágbl bárki , akár egy rokon, elismeri a ti szerlemeteket; miért lenne feljebbvaló , magasabb rendű egy papír , vagy egy hivatal, mint két embernek a szerelme; hogy "jól van, oké. elismerjük, elfogadjuk , hogy együtt vagytok." Szóval miért lenne feljebb való, hogx egy hivatalban elfogadják-.

Plusz, ha a másikat magadhoz akarod láncolni, pedig úgy az igazi fogadalom,amit egymásnak tesztek, amihez a külvilágnak semi köze; hogy ameddig örömöt hozunk egymás életébe, addig együtt maradunk; meg egy ilyen papír, hogyha kell, meg az esküvő, az inkább a külvilágnak szól, nem nektek kettőtöknek; és miért fontos, hogy a külvilágnak bizonygassad, hogy szeretitek egymást, hogyha valóban szeretitek egymást stabilan . A szerelem az egy nagyon magas rendű dolog, tehát miért kéne, hogy az állam, vagy egy csapat idegen egy hivatalban, akit ti nem is ismertek, elfogadja, hogy ti együtt vagytok valakivel. Plusz aki igazán szeret, az papír nélkül is szeret; akinek papír kell a házasságról, vagy külső pl családi, rokoni nyomásra akarja; hogy nehogy kinézze őt a család maguk közül, vagy pedig azért , mert bizonytalan , nem érzi biztosnak a szerelmét, a kötelékét a másikkal, tehát kételyei vannak. És fél, hogy nehogy menetközben, időközben elhagyják; és ha már nem szeretnék egymást, lehet, hogy akkro is együttmaradna párjával; de eleve minek kell róla házassági-szerződés; hogy eleve beleírjuk, rákészülünk, hogy "majd elválunk". Ez magadhoz kötöd a másikat; mert félsz esetleg, hogy nem szeretitek egymást annyira. Meg hogy végleg melletted maradna; együtt maradnátok. Láttam már ilyen idézetet, hogy úgydöntöttek összekötik az életüket, mert megbizonyosodtak róla, hogy nekik együtt a legjobb; de akkor miért nem örülnek egymásnak, miért a külvilággal vannak elfoglalva? Szóval, hogy egy esküvő a külvilágnak szól; hogy nemhogy örülnétek inkább, hogy szeretitek egymást, hanem még a külvilágnak akarjátok/nátok mutogatni/tetszelegni, tehát akkor lehet, hogy nem is szeretitek annyira egymást, mert ha esküvőt szerveztek, akkor nem az egymás iránt érzett szeretetetekkel vagytok elfoglalva, hanem azzal, hogy kifelé mutogassátok; hogy a külvilág is lássa; mert nektek lehet, hogy fontosabb, hogy a külvilág is lássa, hogy ti milyen boldogok vagytok, akkor nemigazán élitek meg a boldogságot. Nem vagytok ott, nem vagytok benne jelen, nem úszkáltok-lubickoltok benne, nem élvezitek; mert azzal vagytok elfoglalva, hogy a külvilággal tudatosítsátok; és az azt jelentené/jelenti, hogy lehet, hogy megkérdőjelezitek, hogy nektek együtt kell lenni és boldogok vagytok, ha már külső megerősítés kell hozzá; és lehet, hogy el vagytok bizonytalanodva ebben. De ha nekik tényleg együtt a legjobb, miért kell, hogy bárki áldását adja rá; ha meg Isten ellenezné, nem akarná, hogy együtt legyetek , akkor meg bevágna közétek egy villám , amikor meg akarjátok csókolni egymást; szóval ő meg megoldaná, ha nem lenne rajta áldás, hogy együtt legyetek valakivel, tehát van. Egy szerelem az meg egy nagyon magasrendű érzés; nem biztos, hogy fontosnak kéne lenni énszerintem, hogy legyen anyagilag is bizonyítva; hogy "Jaj, mi együtt vagyunk."