Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Párom nem akar esküvőt, én igen. És nemsokára jön a baba. Komplikált. Szerintetek?
Párommal nagyon jó a kapcsolatunk, ezt leszámítva nincs is köztünk konfliktus. Én a kapcsolat elején előre bocsátottam, hogy szeretnék összeházasodni és családot is. Családban ő is egyetértett, sőt nagyon lelkes volt de azt mondta kezdettől, a házasság egy papír csak és szerinte hülyeség.
5 hónap párkapcsolat után véletlenül összejött a baba, nem terveztük. Most 25 hetes terhes vagyok. Nagyon szeretném, hogy mire a baba megszületik férj és feleség legyünk, szerintem ez a dolgok rendje, nagyon szeretnék papíron is g y család lenni és viselni a nevét.Szerintem sosem kérdeztem sem számonkérően sem erőszakosan. Ő viszont erre általában nem mond semmit, múlt héten sikerült kicsit beszélni róla (valahogy hajlandó volt) és azt mondta ha szeretném akkor oké. Nagyon örültem ennek... és tudom, az idő is sürget, mert az önkormányzatnál csak 60 napon túli időpontot adnak esküvőre. Nem akarom hogy kicsússzunk az időből... Nagyon örültem.. és vettem egy szép gyűrűt a szülinapjára... meg sütöttem tortát....oda meg vissza voltam alig vártam hogy oda adhassam. Persze vettem más kis apróságokat is. Olyan boldog voltam tegnap.
Oda adtam neki... reakció semmi, fel sem próbálta, megköszönte és vissza rakta a dobozába.
mondtam hogy igen sajnos ott ez a 60 napos időbeni korlát és el kéne tényleg ezt dönteni..
Erre sem mondott semmit.
Úgy éreztem, jobb lett volna ha megver, megüt, arcon ver, mint így megaláz, így semmibe vesz, így nyilvánvalóvá teszi, hogy nem vagyok neki SENKI SEM, még csak fel sem próbálta, pedig aki gyűrűt kap, illik viselnie...
Legszívesebben szíven szúrnám magam életem legnagyobb baklövéséért. Semmit nem szólt a dologról azóta sem. Ott van egy szatyorban minden cucc, amit szülinapjára tőlem kapott.
Egész éjjel sírtam, nem aludtam semmit, kint sétálgattam, próbáltam megnyugodni, ő aludt, észre sem vette.
Hogy lehet hogy ennyire nem érdekli őt, én mit érzek, mit gondolok, nekem mi a fontos..? Hogy ennyire nem hajlandó a nevén viselni sem engem sem a gyereket? Teljesen el vagyok keseredve.
48.
Ha ennyire baromi fontos a házasság, akkor nézz már utána legalább, mielőtt butaságot írsz.
De itt a lényeg, hogy ne kelljen bogarászni:
"Ügyintézési idő
A házasság a bejelentést követő harminc nap utáni időpontra tűzhető ki."
Bocsi kérdező, de szerintem te vagy nagyon önző a történetben. Azon keseregsz, hogy nem veszi figyelembe az érzéseid, te mit szeretnél. Miért te figyelembe veszed az övét? Az elején leszögezte, hogy nem akar házasságot. Jó te meg szeretnél családba szülni. Lehet, hogy idővel el is érted volna, ha régóta együtt vagytok, és jól működik a kapcsolat. De könyörgöm, egy éve sem vagytok együtt, teljesen jogos, hogy nem akar fejest ugrani egy házasságba ilyen rövid idő után, pláne hogy az sosem volt a tervei közt. Ne akarj mindent megkapni,inkább örülj neki, hogy nem ijedt meg a hirtelen felelősségtől, és örömmel fogadta a babát, annak ellenére, hogy nem terveztétek meg, és ilyen gyorsan megfogant. Hiába akarsz házasságba szülni, ez a baba baromi korán jött na.
És lehet, hogy úgy érzed nem vagy számonkérő, és erőszakos, de szerintem meg az vagy. Állandóan felhozod neki a témát. Ő meg kerüli. Inkább nem szól rá semmit, mert megbántani nem akar, hogy a háta közepére sem hianyzik neki a lagzi. De te nem veszed a lapot, újra meg újra előhozakodsz vele. Mi ez ha nem erőszakosság? Finom formában, de az. Legyél megértöbb vele, fogadd el, hogy ez most így alakult. Attól még ugyanúgy egy család lesztek, és ez a lényeg. Ha jól alakul házasodni tudtok később is, amikor már jobban akarja. De jelenleg csak ráerőszakolnád, így ne akarj férjhez menni. Annyit tényleg nem ér az a papír. A babát meg nevére tudja venni házasság nélkül is, apasági nyilatkozattal.
Szóval nyugodj meg, és engedd el most ezt az esküvösdit. Koncentrálj inkább a baba érkezésére, a kapcsolatotok ápolására.
Igaza van a párodnak, a házasság csak egy papír, azonkívül vagyonközösség is, hacsak nem rendelkeztek máshogy egy vagyonjogi szerződésben.
A boldogság nem ezen a papíron, meg a csilli-villi lagzin múlik. Az én feleségem is azt hitte pedig. Én nagyvonalúan belementem, mondván, ha neked ez kell a boldogsághoz, ám legyen, rajtam nem múlik. Aztán jött a gyerek, nem becsúszott, terveztük, szerettük volna. De az asszony végül mégis máshol kereste a boldogságot, se a papír, se a közös gyerek, se az egymásnak fogadott hűség nem akadályozta meg ebben. Most válunk éppen, járhatunk bíróságra, mert ez a papír olyan fontos volt. Én szerettem volna, ha együtt maradtunk volna, mert szeretem őt is, meg a gyerekünket is, szerettem volna felelősségteljesen, boldog családban felnevelni, mert a te szavaiddal élve "ez az élet rendje". Ő mást akart, ebben még ez a papír se tudja megakadályozni, de járkálhatunk most bíróságra. Aztán ha "véletlenül" becsusszan egy baba az új pasitól a válás közben, az én nevemre kerül ő is, aztán megint lehet bíróságra járni, hogy a gyerek az igazi apja nevét kapja meg.
Egyébként meg teljesen értelmetlen valamit kierőszakolni a párodtól, pluszban elvárni tőle, hogy ugyanúgy lelkesedjen azért a kierőszakolt dologért, mint te. Nem fog lelkesedni, nem fog örülni. Még akkor sem, ha a fejéhez vágod, hogy "dehát megbeszéltük, eldöntöttük, miért nem lelkesedsz érte?" Nem ti, te döntötted el, ő maximum belement, elfogadta. És ez nem csak esküvőre igaz, hanem minden kis kierőszakolt apróságra.
Nem tudom miért gondoltad, hogy egy házasságellenző ember majd nyalja a se.gged egy gyűrű láttán.Logikus gondolkodás az nincs nálad.Sikerült egy olyan ajándékkal meglepned, ami pontosan arra emlékezteti, amit lehet soha nem fog akarni ( de az is lehet, hogy csak veled nem!).És ennek örüljön?Pff......
És mindezt elkerülhetted volna, ha gondolkozol is, nemcsak hülye reményeket táplálsz, és nemcsak a te elvárásaidat akarod mindenáron megvalósítani.
Egyszerű. Elb...tad.
Mi is úgy jöttünk össze, hogy a párom nem akar házasodni, mert az csak egy papír, de gyereket szeretne. Nekem egyik se volt életcél, de házasságon kívül nem szeretnék gyereket szülni.
Mikor eljött az ideje, szépen megkérte a kezem, mert megértette, hogy ez nekem miért fontos, neki meg csak egy papír. Viszont bennem biztos volt, hogy engem akar a gyerekei anyjának, és készen áll a családalapításra.
Eddig a lépésig eszembe se jutott volna teherbe esni, mivel csak házasságban tudom elképzelni, amikor ki meri jelenteni a család, barátok és az anyakönyvvezető előtt, hogy összetartozunk.
Tudom, hogy el is lehet válni, sőt sokszor az az egyetlen jó döntés. A házasságkötéssel a SZÁNDÉKOT fejezi ki.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!