Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Visszamennétek a házastársatokhoz ebben a szituációban?
Próbálom röviden összefoglalni. Megtörtént eset, véleményeket, komoly hozzászólásokat kérnék.
Egy férfi, egy nő, 10 év együtt, 5 év házasság.
4 év küzdelem a gyerekért. Az utolsó év során sikertelen lombik program, műtét, hormonális kezelés, ami a feleség részéről depresszióba torkollik. Ő megy keresztül a dolog nehezén, terápiára is jár, de persze a férjet is megviseli az egész procedúra.
Az utolsó küzdelmes év végén a férj fejét elcsavarja egy fiatal lány. Szex elvileg nem történik, csak csók és érzelmek.
A felek külön költöznek. A feleség új városba költözik, új munkahelyet talál. A férj nagyon hamar belátja, hogy hülyeséget csinált és pár hét múlva békülni akar. A feleség nagyon haragszik, nagyon megbántott, így nem békül.
Fél évet külön töltenek. Utána leülnek megbeszélni, hogyan tovább. A férj összeomlik, sír, nagyon sajnálja. A feleség elhiszi, hogy tényleg sajnálja.
A feleségen áll vagy bukik, hogy megpróbálják-e helyrehozni a házasságukat. A feleség még mindig szereti emberileg a férjet, nagyon magányos az új helyen, még mindig küzd a depresszióval. Haragszik még, de már nem annyira, mint fél évvel azelőtt. A fiatal lány kikerült a képből pár hét után.
A feleség helyében mit tennétek? Visszamennétek? Ha igen, milyen feltételekkel? Ha nem, miért nem? Ha sem ez, sem az, akkor mit tennétek?
Férj 34, feleség 33.
Párterápiával összekötve igen, ha mindketten szeretik a másikat. Fel kell dolgozni a baba sikertelenségét, ami szerintem még nem történt meg. Ha nem kapnak külső segítséget, szerintem hamarosan verbálisan bántani fogják egymást.
A párterápia során pedig eldől, hogy egymás mellett van a helyük, vagy nem.
Én nem vagyok annyira szigorú, szerintem 10 év után, főleg ilyen kemény időszakot követően előfordul, hogy hibáznak az emberek. Amennyiben szó szerint minden így történt, és mindkét fél 100%-ig azon van, hogy a kapcsolatot helyrehozzák, én adnék neki egy esélyt, persze csak szigorú feltételekkel, nagyon nyílt és őszinte kommunikációval, ahol közösen mérlegeljük, hogy hol hibáztunk, mit hiányoltunk, mit kellett volna másképp tenni, és ezekből okulva, hogyan legyen tovább?
Én legalábbis ezt tenném, de nyilván ti életetek, ti érzitek, hogy a legjobb.
N
Nem mennék vissza. Ha akkor nincs mellettem, mikor összeomlik az életem, akkor azt sem érdemli meg, hogy a jó időszakokban az életem része legyen. Pont akkor csalt meg téged, mikor 100%-ban melletted kellett volna lennie.
A másik pedig az "emberileg még szereti" rész. Ez édeskevés egy jó kapcsolathoz.
Nem venném vissza, több okból sem:
- hűtlen volt. Aki egyszer megteszi, meg fogja máskor is.
- amíg mentális betegségekkel küzdök, nem a farkak után rohangálnék első körben (még ha az exférjemé is az a bizonyos farok), hanem kezeltetném magam. Az egészségem fog visszatérni akkor, amikor folyton azon kell aggódnom, hogy a férjem melyik fiatal punikát kezelgeti éppen.
- ha fizikálisan sem passzolunk össze, miért lennénk együtt? Nem írtad, hogy ki miatt nem sikerül teherbe esned, mindenesetre a másik félnek jár a család. Gyanítom, hogy te vagy a hunyó, hiszen írtad, hogy a lombikig eljutottatok, így szimpla önzőség lenne elcseszni egy olyan ember életét, aki alapvetően alkalmas a gyereknemzésre, és akar is családot (még ha mellettedhűtlen is volt - ezáltal is bizonyítva, hogy abszolúte nem illetek egymáshoz).
- a szex sem működik. Akkor miért vagytok együtt? Szex nélkül egy kapcsolat baráti, vagy haveri, max testvéri, de semmiképp sem házastársi.
Egy szó, mint száz: azt sem értem, eddig miért raboltátok egymás idejét, hiszen semmilyen fronton nem illetek össze.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!