Ismersz olyat, aki hosszabb együttélés után sem kérte meg a barátnője kezét?

Házasodni ingyen van vagy "fillérekért". A lakodalom, lagzi kerül sokba.

Amúgy ismerek, de ott minek a papír felfogással élnek. Egyébként ahol nem történt még lánykérés vagy lakodalom ott gyűjtögetnek vagy a csaj hitegetve van, hogy majd meglesz kérve ha...

Tehát ha nincs konkrétan a házasság, törvény és/vagy Isten előtti elköteleződés ellen elvi okotok, akkor mi tart vissza titeket? És így a hagyománytisztelő rokonnak is kuss lenne.

Igen, nem is egyet. Van, ahol már gyerek is van.

A tiétek még a kisebb gond. Csak a rokonok miatt szerintem nincs értelme házasodni, ha egyikőtök sem igényli és nem lát benne semmi plusz előnyt a jelenlegi helyzethez képest.

Az már keményebb, amikor az egyik fél baromira akarná, a másik meg teljesen elzárkózik.

Ha nem vágytok arra, hogy törvényesen is egymás hozzátartozói legyetek, és ebben mindketten egy véleményen vagytok, akkor nem érdemes összeházasodni. És már bocs, de a rokonod egy bunkó. Anno kemény másfél hónapja jártunk együtt a férjemmel, mikor egy esemény kapcsán ami a családjukban történt, anyósom közölte a saját lányával szembeszállva, hogy márpedig én családtag vagyok, és ott a helyem velük azon a bizonyos eseményen, mint a férjem, akkor még párom szerelme. Pedig egyébként én mondtam, hogy nem szeretnék zavarni meg ilyenek...(a sógornőm azóta is utál:):):)) Egyébként nem emiatt, már a legelső találkozásunktól fogva nem voltam neki szimpi. Nem is köszönt nekem.

Ne foglalkozzatok a rokonokkal. Akkor házasodjatok ha akartok. Egyébként egy esküvő nem drága. 2 tanúval ingyen is bemehettek, ha nem akartok semmilyen ünnepséget.

Lehet picivel nagyobbat is tartani, szűk családdal, barátokkal,és egy ebéddel egybekötve. Nekünk is ilyen volt, 95 ezerbe került. Szerintem ennyit megér, és életre szóló élmény, hangulat:)

Több ilyen párt is ismerek 5-8-10 éves együttélős kapcsolatot is, van ahol gyerek is van, 3 kapcsolat szétment, egy 4. még tart, ott a csaj már harmadszorra esik teherbe "véletlenül", hátha a pasija végre rászánja magát a házasságra. Hiába mondja neki kvázi mindenki, hogy ha házasságot akar, azt csak olyannal lehet aki szintén akarja, és gyerekkel senkit nem lehet megfogni. Esélytelen a dolog. Ezt csak a csaj nem látja be. A párjáról tudja minden ismerőse, hogy retteg a házasság gondolatától is, félti a szabadságát, és úgy gondolja, ha már nem megy a kapcsolat sokkal egyszerűbb ha összepakol és lelép, mintha el kéne válni. (ezek a saját szavai).

A srácok akik szakítottak, az új barátnőiket 1-2-3 éven belül feleségül vették saját akaratukból, mindet ismerem, és mindegyikük azt mondta, hogy nem volt a nő részéről nyaggatás. Míg az előző nőiket azzal etették, hogy a házasság csak papír, semmit nem jelent, és anélkül is szeretik őket, velük akarják leélni az életüket. Mindhárom azt mondta, hogy nem az ex volt az igazi, ezért nem kérték meg a párjaikat.

VICC kategória, hogy be is nyelte mindegyik nő a sok kifogást, és elpocsékolták a fiatal éveiket a nagy semmire, mert mindegyik lány szeretett volna férjhez menni, fontos volt nekik. De aki annyira buta, hogy nem veszi észre ha csak áltatják...az így jár.

Ismerek ilyet: 10 éve vannak együtt, ebből kb. 5 éve együtt élnek és tervben sincs a házasság. Nem akarnak. Igazából nem az én dolgom eldönteni, így nem faggattam az indokról őket.

Egyébként én sem vagyok még házas és addig nem is tartom magam családtagnak a párom családjában. Persze, ettől még bunkó volt ez a megjegyzés így kimondva, de nem attól lesz családtag valaki, ha már x ideje összeállt vele...

Igen, barátnőm párja.

Ő kezdettől mondta, hogy nem akar esküvőt, a barátnőm persze jaj, majd úgyis, stb.

Hát 10 év után SEM. Van egy gyerek, a lány meg kesereg, hogy miért nem házasodnak.

De ha egyszer a férfi megmondta, hogy NEM fogja elvenni, mit kell vergődni?!

Ha mondjuk kis polgári esküvőtök lenne és utána elutaznátok egy egzotikus helyre azt meg töletek irigyelhetnék. Persze ha egyébként se szeretnétek esküvőt azt is meg lehet érteni. Azért hondoljátok és beszéljértek át ki mit szeretne.

Mi is nehezen vettük rá magunkat az esküvöre,mert állandóan hasonlitgatva voltunk másokhoz és már csak azert se akartunk házasodni.Amikor ugyéreztük már nem csesztetnek mások,anyagilag is megtehettük,tartottunk egy családi esküvőt és utána egy nagy nászutra mentunk :)