Érdemes úgy házasodni, hogy nem hiszek a házasság intézményében?

Hat, ha vele akarsz lenni eleted vegeig, az mar olyan komoly, mint egy hazassag. Ha en a helyedben lennek, es egy ilyen komoly kapcsolatom lenne, es nem lennek hazassagellenes, akkor hozzamennek. De nem csinalnek nagy csinnadrattat, csak szuk korben, kis unnepseg, semmi lagzi. A mindennapi eletben, evek mulva, mar nem szamit, hogy o a ferjed, vagy "csak" az elettarsad.

Az mas lenne, ha kifejezetten hazassagellenes lennel, akkor nem irnam ezt, mert ami neked rossz, azt ne tedd meg. De ahogy irod, nem ez a helyzet.

Ha azt szeretné a szerelmem, hogy minden nap ugorjak fejest a jéghideg vízben miután felkelek hajnal 4-kor, akkor megteszem, mert szeretem és boldoggá akarom tenni.

Téged hidegen hagy a házasság, neked tök mindegy, hogy mi lesz, viszont a szerelmed AKARJA, de te mégsem csinálod.

Ez két dolgot jelenthet:

1: Nem szereted eléggé a párodat, hogy mindent megtegyél neki

2: mégsem vagy "ellene, de mellette sem", hanem 100% ellene vagy, csak nem akarod hangosan kimondani, mert nemtom...

- kérek egy kólát!

- milyen legyen? pepsi vagy coka?

- nekem tök mindegy, a kóla az kóla

- ohh, csak pepsink van

- csak pepsi? akkor kösz, nem kell!

- engem hidegen hagy a házasság, nekem tök mindegy, hogy megházasodok e vagy sem

- párodnak minden vágya, hogy megházasodjon és megkérd a kezét

- micsoda? NEM! Én NEM házasodok!

én is hasonlóan gondolkodom, mint te, nem feltétlenül akarok házasodni.

viszont a páromért megtenném, ha ez lenne a kérése. most júliusban voltam egy olyan esküvőn, ami egyáltalán nem egy klasszikus esküvő volt, inkább az a szerényebb fajta. a menyasszonyon egy színes, alkalmi ruha volt, csak a szűk család volt ott, maga a házasságkötés tíz percig tartott (házasságkötő teremben), utána pedig egy vacsorára ült be a család egy étterembe. mégis azt éreztem, hogy ez egy igazi esküvő, mivel a pár nagyon szereti egymást és a külsőségek helyett a szereteten és a családon volt a hangsúly.

esetleg gondolj bele a házasság előnyeibe: hitel, adók szempontjából jobban jártok.

én biztosan így csinálnám, a nevemet sem változtatnám meg, tulajdonképpen minden menne ugyanúgy, mint eddig, csak lenne egy gyűrű az ujjamon és papírunk lenne arról, hogy egy egységet alkotunk. és nem mellesleg a páromat is boldoggá tenném.

24/l

De a gyakorlatban, a hetkoznapokban nincs kulonbseg akozott, hogy feleseg vagy, vagy pedig elettars. Igy aztan a "feleseg tipus" kategoria mit is jelent? Ez csak jogilag kulonbozik az elettars fogalmatol. Amugy kerdezd meg, mit szol a parod a bejegyzett elettars statuszhoz.

(Egyik elozo voltam)

Így nem. Én személy szerint abban hiszek, hogy az ilyesmit mindkét félnek akarnia kellene ahhoz, hogy ne legyen eleve kudarcra, válásra ítélve a dolog. Ha az egyik nem hisz benne, nem érdekli, ellene van stb stb az már nem olyan, plusz az ilyeneknél szokta egyik a másik fejéhez vágni, akár az első nagyobb vitánál, hogy "én amúgy se akartalak elvenni/nem akartam hozzád menni, csak azért vagyunk házasok mert te akartad!" Kinek kell ez?

Nekem speciel nem kellett volna olyan aki azért vesz el, mert nekem fontos, hogy ne egy pasim-csajom típusú kapcsolatnál ragadjuk már le egész életünkben, hanem törvényesen is egymás hozzátartozói legyünk. Az ilyen nekem nem lenne társ.

A környezetemben élő ismerős, baráti párok közt az van, hogy a nők 99%-a akar házasságot, csak nem mindet veszi el a párja, és beletörődnek, mert félnek, hogy 30 felett nem találnak mást.

Akik összeházasodtak, ott mindkét fél akarta és közös döntés volt.

Azok a férfiak pedig, akik azzal takaróztak, hogy házasság nélkül is szeretik és a párjukkal akarják leélni az életüket, 5-10 éves kapcsolaton belül sem történt semmi lépés a házasság felé, szakítottak, és a következő hölgyet 2-3 év után bizony elvették, tehát csak az adott (előző) nővel nem akarták összekötni az életüket, később, másikkal megtették gond nélkül. Ezek szerint annyira mégsem szerették az exet. Az ilyenek között egyébként olyanok is vannak akik gyereket azért csináltak a kapcsolatba a barátnőjükkel. Ettől függetlenül ez nem tartotta vissza egyiket sem, sem a szakítástól, sem attól, hogy az új párjukat feleségül vegyék.