A férjem nem enged csak 22ig dolgozni. Igaziból éjfélig kellene legyek. Ti sem engednétek a párotokat csak 22ig?

12-es a te eseted sztem más. Olyan helyre é sem mentem volna melozni

A kérdésben most nem egy lehetséges munkát kell mérlegelni, hanem egy meglévőt. A két helyzet nem ugyanaz. Természetesen, amikor én éppen állást kerestem, fontos szempont volt a munkaidő és a munkavégzés helye is, az utazási idő is. Volt, hogy napi kb. 3 órát utaztam, másfél oda, másfél haza (ha szerencsés volt a közlekedés, akkor hazafelé valamivel kevesebb idő ment el utazásra), de akkor nem volt válogatási lehetőségem, és váltottam, amint lehetett, nem akartam ott leragadni, az egy szükséges rossz volt. De mivel kellett a pénz, nem tehettem meg, hogy egy nap után beadom a felmondást, hogy köszi, mégse, nem kockáztathattam a munkanélküliséget.

Hát, akkor szerintem ezt a rövid időt most már bírjátok ki valahogy, utána meg próbálj valami jobb helyet találni, vagy csinálj valami egyéni vállalkozást. Teljesen kiszolgáltatottá én a helyedben nem tenném magam, szóval az, hogy ő eltart, az maradjon csak időszaki megoldás. Bármi történhet, ő is kieshet a munkából hosszabb időre akár csak egy baleset miatt, és te nagyon hátrányos helyzetbe kerülhetsz. Sok sikert és kitartást, amíg megoldódik.

Amikor erről vitáztatok, akkor milyen érvek hangoztak el, és milyen kompromisszum-lehetőségek merültek fel, és mit választottatok végül?

Hát ne a férjedért mondj fel, hanem mert a munkáltatód átbszott.