Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ti adnátok "kimenőt" egy házasságból?
Van két ember, akik több mint 15 éve házasok. Fiatalon jöttek össze (20 éves koruk körül), van két gyerekük, egy szép lakásuk, amin bár még van egy kis hitel, de együtt hozták össze. A nagy szerelem régen elmúlt, vannak/voltak azért problémák is, de az évek alatt kialakítottak egy olyan közös rutint és életet, hogy minden működik. Szóval nincs igazán nagy problémájuk, de sok-sok kompromisszummal, kialakult egy élet, ami működik, és amiben eléldegélnek.
A férfinek jön egy nő az életébe. Hónapokon át kerülgetik egymást, a férfi rettentő szerelmes lesz, nem bírja kiverni a fejéből, de nem csalja meg a feleségét. Nem akarja felrúgni a családját, de képtelen azzal a tudattal élni tovább, hogy nem élheti meg ezt a szerelmet és egyre jobban zavarja, hogy hiányzik az izgalom, a vibrálás, a szenvedély az életéből, és úgy kell leélnie az életét, hogy ez mindig így is marad. Próbálják feldobni a házasságot, a szexet, ami ideig óráig sikerül is, de ugyanúgy viszakerülnek a szürke hétköznapok, a "fáradt vagyok mindig", a beszélgetések hiánya vagy bármi, ami színesítené az életet.
Nem akar hétvégi apuka lenni, nem akarja eldobni a feleségét, akivel el tudja képzelni, hogy megöregszik, de lassan felőrli ez az érzés és kezd belebolondulni, hogy megélje még valaha ezt a vibráló érzést...
Arra gondolt, hogy őszintén elmondja a feleségének, de fél, hogy kidobná. Amúgy a feleségnek is volt már egyszer egy ilyen fellángolása valaki felé, amin a férj túltette magát. Ti mit tennétek bármelyik fél részéről ebben a helyzetben?
válasza:Egyet tanácsolok a végére: gondolj bele, hogy milyen az a nő, aki kikezd nyugodt szívvel egy családos emberrel!
Aki csak szexelni akar még a jobbik eset. Nem akar elvenni a családtól.
Az igazi gerinctelen az, aki befenyeget, hogy akkor fekszik le veled, ha elválsz érte.
De ilyen nő ér annyit, mint az a feleség, akivel 15 éve elégedetten élsz?
válasza:Az az érdekes hogy a házasságkötés után minden nő ki akarja "kasztrálni" a férjét. Gyerekek után meg főleg. Ne legyenek igényei, kívánságai, AKARATA. Csak menjen el dolgozni meg egye meg, amit elé tesznek, álljon rendelkezésre a 0/24-ben. Sexelni ne akarjon max. havi egyszer akkor is a nő kb. olyan, mintha egy fadarabbal csinálnád. Barátok? Milyen barátok? Vagy teljesen le van építve a baráti kör vagy ha félévente mersz találkozni velük netán jól is érzed magad, akkor kapod a válaszutat, hogy a család vagy a barátok?!??! És akkor amikor a férfi már elkezd morogni hogy, azért ez nem egy álomélet, mert jóformán mindenkivel foglalkozik csak éppen magával nem (tiltott) akkor érthető, hogy próbál esetleg egy kis izgalom után nézni. Persze akkor meg ő roha..., jön a lelki terror hogy mekkora egy sz.. alak.
Nyilván kisarkítottam a dolgokat az előbb leírtakban de ismerek ilyeneket is. Annyi az élet azokban a kapcsolatokban házasságokban is, mint egy kriptában.
Ismerek olyat, hogy a feleség nem engedi el a férfit EDZENI! A férjet zavarja, hogy kezd pocakosodni tenne is ellene de mi az hogy nem otthon a családot basztatja abban a heti 2x másfél órában is.
Azon kívül meg látszik, hogy a kérdező felelősen gondolkozik, ha ez a kérdés felmerült benne sokak nem tökölnének ezen a témán hanem megtennék... Ebben a leírásban is azt érzem, hogy eléggé be van skatulyázva a férfi fél.
Nah lehet szidni.
Utóirat: Nem vagyok nőgyűlölő csak hiszek a szememnek.
Utolsó: alapvetőene egyetértek, kivéve a 19. századi eszményképpel. Huhhú...ha azt hiszi bárki is, hogy régebben nem ment mindkét fél orrba szájba másmerre! Sőt, szerintem jobban, mint most. Csak válás nem volt emiatt. Mert a vagyon, a föld, a család...meg egyáltalán. OLvassatok csak irodalmat...ez mindig is megvolt. Bezsélgettem egyszer nagypapámmal, teljesen nyíltan beszélt arról, hogy mindenkinek voltak kalandjai. Ettől még eszükbe nem jutott felborítani a házasságot.
És tegyük azt is hozzá, hogy akkoriban NEM is szerelemből házasodtak. Tehát ez a kitartani 100%-osan valaki mellett minden téren, csak egy olyan morális dolog, amit épp a XX. századi szerelemből házasodás eszményképe teremtett meg, ami a teljes kisajátítást hozta magával.
Aki azt írta, hogy huszon X ideje házas és meg sem fordult a fejében: gratulálok, és hozzá úgy gondolom, hogy kivételesen szerencsések vagytok. Én még nem nagyon láttam olyan hosszú házasságot, ahol legalább az egyik félnek ne lett volna kilengése. Ez igaz nagyszüleinkre, és a barátaimra is...
válasza: válasza:De persze, hát itt a lényeg: igazából senki nem mondta a kérdezőnek, hogy máőrpeidg ne merészeljen elválni.
Csak azt, ha megteszi, viselje a következményeit is.
Itt valaki szépen leírta, hogy ő hogyan járt.
Neki ért ennyit, hogy feladja, bevállalta, tökös döntés volt. Az más kérdés, hogy így sült el.
A kérdezőnek is számolnia kell evvel, hogy elsülhet ugyanígy, hogy pár év (vagy annyisem) kiderül, hogy rossz váltást csinált, de lehet, hogy szerencséje lesz és jobb kapcsolata lesz avval a nővel, akibe most szerelmes.
De ez evvel jár. Be kell tudni vállalni ezt evvel a kockázattal és nem amögé bújni, hogy "a feleségemnek is volt ilyen fellángolása, ki tudja, hogy csak flört volt e".
Ezt amúgy már felhozni felesleges, ugyanis, ha akkor túltetted magad rajta, megbocsájtottál, akkor most elég szánalmas emögé bújni, és azt mondani: "na, akkor most én jövök!"...
válasza:#22-es, a válaszod első részével azért nem értek maradéktalanul egyet.
De képzeld, pl. én sem járhatok el edzeni...fiatalabb koromban élsportoló voltam, még amikor összejöttünk, akkor is versenyeztem. Aztán jött, hogy munka, meg gyerekek, meg közös időtöltés. És most 38 éves vagyok, pocakosodom, és felmerült, hogy lejárnék a régi edzőtársakkal edzeni, erre kiakadt, hogy így is minden délután van valami, én pedig azon a két délutánon is el akarom menni, amikor nincs, és mikor lenne együtt a család. Barátaim régóta nincsenek, minden "szabad" időt vele "kell" tölteni. Ellenben ő rendszeresen jár egy a barátnőjével...és őszintén: ezek eddig fel sem tűntek, po t azért, mert belesimultam egy életbe, túl régen kötöttem meg ezeket a kompromisszumokat ahhoz, hogy feltűnjenek.
válasza:Lehet itt jobbra balra vergődni, de aki úgy gondolja, hogy a házasság nyűg, elavult, kasztrálás meg mittomén miket firkáltatok még ide, azoknak jó hír: nem kötelező kapcsolatban lenni. Jahogy a pina az azért kéne? Hát keresni kell akkor egy olyat, aki hasonlóan vélekedik a fentiekről. Szar házasságra van ezer példa, szerencsére jóra is akad. Ja, és aki jön a szegény mártír férfiakkal; mindenkivel azt lehet megtenni, amit akar.
Odamegyek, összeverlek, nem hagyod, ugye? Nahát ugyanúgy nem kell belenyugodni semmi szarba egy kapcsolaton belül sem és akkor nem lesz szegény így meg úgy. Ehhez azért nem kell atomfizikusnak lenni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!