Mi értelme van a házassági szerződésnek, hogyha a házasság előtt szerzett vagyon és az örökségi vagyon is különvagyonnak számít?

Nem csak az a célja, hogy váláskor kinek mi jár anyagilag, minden olyan kérdést tisztáz, amit a válóperen is szoktak rendezni. Gyakorlatilag a gyerekelhelyezéstől a gyerektartáson át odáig, hogy ki költözik ki az ingatlanból, és mennyi ideje van erre.

Lehet rögzíteni, hogy a közösen létrehozott vagyon a kereset mértékében kerül szétosztásra, hogy az ingatlan a beleadott pénz alapján kerül elosztásra, stb. Elvileg ugye minden fele-fele, amit a házasság alatt szereztek.

Házassági szerződésben van lehetőség ilyen kitételekre, hogy ha az egyik félrelép, akkor "fájdalomdíjat" fizet, vagy lemond a házrészéről, meg hasonló extrém marhaságok, de utána még lesz belőle polgári per is, ha ezt érvényesíteni akarja valaki. :)

Mondjuk tény, hogy legtöbben azért kötik, mert attól félnek, hogy válás esetén lehúzzák őket anyagilag, de nem ez az egyetlen célja.

Akkor van értelme, ha az egyik fél nagyságrendekkel jobban keres, mint a másik (és itt nem a gyerekgondozás időszakát értem elsősorban, mert akkor kb. természetesnek kéne lenni, hogy amíg a nő - vagy éppen a férfi - kiesik a munkából, addig a másik keresete közös).

Én mondjuk azon a véleményen vagyok, hogy nem is kötnék házasságot olyasvalakivel, akivel házassági szerződést kell kötni.

Felnőtt, értelmes emberek a váláskor is képesek normálisan megbeszélni, rendezni a helyzetet akkor is, ha előre nem állapodtak meg.

Nem is értem, hogy minek vesz el valaki olyan nőt, akiről már előre feltételezi, hogy úgyis "lehúzza"?!

# 6: Egy családjogi ügyvéd nyilván azokat az eseteket látja, ahol már jobban eldurvul a helyzet.

Én is váltam, és a környezetemben még sokan, egy pár fordult egyáltalán ügyvédhez, mindenki más közös megegyezéssel vált, és már eleve az egymás közti megállapodással mentek a bíróságra.

Ja és ezek az emberek válás után is szóbaállnak egymással (már csak a közös gyerek(ek) miatt is).

Nekem az exemmel már-már baráti a kapcsolatom, voltak viták, de megbeszéltük kulturáltan. Mindkettőnknek van új párkapcsolata, a gyerekünket megosztottan neveljük (ugyanannyit van nála, mint nálam), mindent meg tudunk beszélni normálisan.

Eléggé szégyellném magam, ha olyan emberhez mentem volna feleségül, akitől még elválni se lehet normálisan. :)

Nem olyan rossz dolog ám az a házassági szerződés, csak itt mindig a habzó szájú pasik hozzák fel, akiket érdekes módon mindig le akarnak húzni a nők...

A házassági szerződés célja alapvetően az, hogy megkönnyítse az esetleges procedúrát válás esetén. Azaz előre megállapodunk róla, hogy a nagyi kredence a tied vagy az enyém, és akkor nem merül fel később olyan, hogy "de hát a szívemhez nőtt...".

Igen, az anyagiakat is rendezi, de nem csak azt: az esetleges lakhatást, eltartást, gyerekelhelyezést, minden egyebet bele lehet foglalni.

Házassági szerződés nélkül is lehet persze szépen válni, de akkor is lehet csúnya balhé a vége, ha meg van írva, ez nem ettől függ. De gyorsítja, könnyíti a folyamatot - szerintem nem rossz dolog, ha van, csak tudni kell helyén kezelni.

Ha például rögtön azzal párosítja az ember magában, hogy a másik ki akar majd csinálni, akkor eleve a házasságnak sincs értelme.

Egy jó szerződés egyébként mindkét fél számára előnyös - ezért éri meg tulajdonképpen.