Mi a véleményetek arról a férfiról, akinek van már 4 gyereke az ex feleségétől, és akar még minimum kettőt az új feleségétől?

GYT-vel maximum a fizetése 50%-a terhelhető, az valszeg már terhelve is van, szóval ilyenkor már nincs kockázat, hogy kettővel több, vagy kevesebb.

Gyerekcsináláshoz meg nem kell ész, szóval ez sem lehet akadály.

Helyes! Ha van pénze rá, akkor jó. Az igazán gazdag, kb szó szerint felső tízezerbe tartozó embereknek legtöbbször kb ennyi gyerekük van.

Igazából nekem is csak a pénz szab határt abban, hogy miért csak 2 gyerekem van: Mert ennyit tudok korrekt módon eltartani hosszú távon úgy, hogy mondjuk pénzeljem a taníttatásukat is és támogassam őket úgy 20-25 éves korukig.

Ha lenne 100 millió a bankszámlámon és/vagy keresnék legalább nettó 400-500 ezret, akkor biztosan több gyerekem lenne nekem is.

33/F

6:

Értem hogy így gondolod, de a valóság nem ezt mutatja. A "Milliomos Szomszéd" című könyvhöz az USA-ban 40 ezer nagyon gazdag amerikai férfivel csináltak mélyinterjúkat minden korosztályból és az átlagos gyerekeik száma 3,3 volt.

Olyanokat kérdeztek meg, akiknek az éves jövedelme 100 ezer és 1 millió dollár között volt. (Magyarországon ugyanez mondjuk a havi nettó 400 ezer-2 millió forintot keresőnek felelne meg.)

Illetve a magyar példák is elég jól láthatóak. Csekkold le, hogy a parlamenti képviselőinknek pártállástól függetlenül hány gyereke van (azoknak, akik már legalább negyven-ötven évesek és nagyon esélyesen befejezték a gyerekgyártást), vagy más közismert és jól kereső embereknek. Esetleg a 100 leggazdagabb magyar közül is a középkorúaknak vagy időseknek is jó példa.

Simán lehet hogy valaki fiatalon nem akar gyereket, aztán 30-40-50 éves korában mégis lesz neki, esetleg 50-60 évesen utólag nagyon megbánja hogy nem lett neki.

7:

Ezt sosem értem. Ha apu nem tud minden este mesét olvasni, akkor rossz apa? Én kb hetente két-három napon láttam édesapám gyerekkoromban, de anyagilag és érzelmileg is gondoskodott rólunk és ott volt amikor TÉNYLEG kellett. A fontos dolgoknál. Meg eljárt velünk rendszeresen családi programokra.

Nem láttam úgy szó szerint "napi szinten", mint a legtöbb gyerek az apját, de ami időt együtt töltöttünk arra a mai napig minőségi időként emlékszem vissza és nem érzem azt hogy bár csak számszerűleg több időt lettünk volna együtt.