Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
"Szórakozott professzor" férjjel mit lehet kezdeni?
Leszögezném, hogy a férjem intelligens, talpraesett, jó ember, nagyon szeretem és nagyon jól megvagyunk.
De van egy tulajdonsága, amitől falra mászom. Mivel a gondolatai állandóan száguldoznak, szervez, kombinál fejben, rendszeresen elfelejti bezárni, elzárni, lekapcsolni stb. a dolgokat.
Amíg csak a villanyt felejti égve, addig csak bosszantó, de pl. sokszor elfelejti bekötni a biztonsági övét (nagyon sokat vezet), hiába csipog az érzékelő, mert olyan mélyen a gondolataiba merül. Ha együtt megyünk, nekem kell figyelmeztetnem, hogy kösse be magát. Néha olyan, mint egy gyerek. Fogmosás után elfelejti elzárni a csapot. Elfelejti lehúzni a vécét. Kifordított pólóban megy dolgozni. Ha megkérem valamire, az esetek 80%-ában azonnal ugrik, 20%-ban pedig tökéletesen és végleg megfeledkezik a dologról.
Én elég környezettudatos vagyok, és nem az elhasznált áram/víz ára zavar, hanem az "eszmei értéke", a pazarlás.
Próbálom finoman terelgetni. Ha szóvá teszem, hogy pl. biztos kell-e a filmnézéshez a nagylámpa, mosolyogva int, hogy dehogy, köszöni. Ha picit konkrétabban fogalmazok, vagy "ja, bocsi" a reakció, vagy meglepődik, hogy hogy történhetett ez, vagy a macskára fogja...
Én se vagyok tökéletes, de én inkább halogató típus vagyok. Nem akarok sárkány lenni, állandóan cseszegetni, de, mint írtam, a szórakozottsága akár életveszélyes is lehet (biztonsági öv). Ráadásul gyereket várunk, és a férjemből (kis költői túlzással) simán kinézem, hogy ott felejti a gyereket az oviban. :)
Vajon tehetek-e valamit, hogy kicsit koncentráltabb legyen, vagy nagyobb kárt tennék, mint hasznot?
Van ilyen típusú ember. Megszoksz vagy megszöksz. Tudom, én is nőből vagyok, és X pofára esés után X+1. alkalommal is hiszek abban, hogy majd én megnevelem meg megváltoztatom a másikat, de valójában ez csak önáltatás. Fogadd el, legyél résen, te vezess és vidd a gyereket az oviba.
Biztos vagyok benne, hogy szereted, így nem fogom rakni a tüzet még névtelenül se kettőtök közé, de ha egy ilyen emberrel élsz együtt, akkor nem tudsz rá úgy építeni, mint aki nem ennyire alvajáró.
Nem sikerült teljes képet festenem, úgy látom. :)
A férjem egymaga visz a hátán egy jól menő vállalkozást tizenpár alkalmazottal, a semmiből építette fel pár év alatt, fiatalon. Levezényelte az építkezésünket a meló mellett. Önkénteskedik, sportot oktat, igényes szociális életet él, játszik, alkot, lépést tart a hírekkel, átlátja a politikát, gazdaságot, amihez én vérhülye vagyok. Ja, meg van egy nem könnyű eset felesége, aki szintén türelmet és odafigyelést igényel, és akit ennek ellenére a tenyerén hordoz.
Ezek és kombinációik pedig nyilván érdekesebbek számára, mint az, hogy ég-e a villany.
Épp ezért nem akarom bántani, mert tudom, hogy a szórakozottsága nem tutyimutyiságból ered, hanem abból, hogy az agya még fogmosás közben is izzik a kreatív gondolatoktól. Csak mégis nekem kell elzárni utána a csapot... De a leírtak közül egyedül a biztonsági övvel kapcsolatban vagyok hajlandó keményen fellépni, a többi nem ér meg egy konfliktust.
Ha nem tud megváltozni, akkor sebaj, megoldom humorból, élünk így tovább.
13: ne a biztonsági övön aggódj, hanem a vezetésen!
Ilyen embernek tilos lenne autóba ülni, max. utasként.
Bár bocsi, de hogy nem lehet hallani a biztonsági öv pittyegését? És akkor azt hogy hallja meg, ha rádudál valaki? Meg látja egyáltalán maga körül a forgalmat???
Te meg közben holmi villanykapcsolók miatt aggódsz? Hát fura vagy.
Gyakorlatilag feltetted a kérdést,megvédted tőlünk a férjed,eltussoltad a problémát.
Klasszikus mentegető/tagadó személyiség,még nem tartasz ott hogy a problémád meg lehessen oldani.
Nem tudod megváltoztatni, törődj bele. Koncentrálj a pozitív dolgaira, talán könnyebbek lesznek a mindennapok, mert a kicsi mellett sokkal idegesítőbb lesz még egy "gyerek"-re figyelni, hogy lehúzta-e a WC-t, vagy kinn hagyta-e a kést az asztal szélén, amit a gyerek elérhet.
Az egyik nagyon közeli rokonom jut eszembe, aki mindig mindenhonnan késett, de nem ám 10 perceket, hanem inkább órákat. Eszméletlen intelligens volt, tehetséges, művelt, udvarias, de ezzel a tulajdonságával a pokolba kerget mindenkit és már nagyon nehéz feltétel nélkül szeretni, elfogadni, főleg amikor századjára csinálja ezt veled.
Nagyon jól vezet, nem megy bele veszélyes helyzetekbe, jók a reflexei, remekül korrigálja más közlekedők hibáit. És figyelembe veszi a kérésemet, odafigyel az övre is, már csak elvétve felejti el.
Nem eltussolni akarom a problémát, csak szerintem a válaszolók többsége jóval nagyobb bajt lát a soraim mögé, mint amekkora valójában van. Talán rosszul tettem fel a kérdést, nagyon nehéz pár bekezdésben hitelesen leírni valakit, de higgyétek el, ismerem a férjemet, és tényleg jobban aggaszt a nyitva hagyott csap, mint az, hogy balesetet okoz. Fontos dolgokban felelősségteljes, inkább apróságokon siklik át, pont ezt nem tudom jól kezelni. Ha azt látnám, hogy magát vagy másokat veszélyeztet a szórakozottsága, garantálom, hogy kiverném a balhét (ahogy tettem egyszer az övvel kapcsolatban, és lám, hatott).
Itt mindenki rögtön a legrosszabbra gondol, és a szakítást látja csak megoldásnak, ezt már a rutinos emberek tudják itt.
Szerintem nem csoda, hogy ilyen, ha ennyi mindenen jár az agya amiket leírtál. Próbáljátok ki amiket az egyik válaszoló felsorolt: jóga, meditáció, stb... Lehet segítene.
Mintha a férjemről írtál volna. Zseniális agya van, tud nagyon összeszedett lenni, de simán elindul otthonról felemás cipőben, vagy papucsban, tészta nélkül eszi a levest, mert eszébe sem jut, hogy mindig főzök hozzá, sajt nélkül a spagettit. Nyitva felejti a kertkaput, bedugva hagyja szivattyút, sosem talál semmit. Komoly logikát igénylő dolgokat simán megold, az egyszerūeket meg tök logikátlanul kezeli, később meg nem érti, miért úgy csinàlta. Mélyen a szemembe nézve hallgatja meg a kérésemet, aztán arra sem emlékszik, hogy kértem valamit.
Megszoktam. Elmondom 5-ször, amit szeretnék, nem akadok fenn az apró hülyeségein. Mert imádom, úgy ahogy van. Elfogadtam, hogy bizonyos kérdésekben ugyanúgy figyelnem kell rá, mint a gyerekeinkre, õ meg hálás érte. Közben tudom, hogy mindent megtesz értünk. Nagyon jól mūködünk együtt.
A gyerekek körül igyekszik összeszedett lenni, komoly bakit még nem követett el. Olyan megesett, hogy elfelejtett reggeli készíteni, vagy fürdetni, otthon felejtette a váltásruhát a kezdő szobatiszta gyerekkel, aztán amikor bepisilt, újat kellett vennie neki. Ezek túlélhető dolgok.
14 éve vagyunk együtt, már kicsit sem zavar. Egyedül arra figyelek nagyon oda, hogy ne gondoskodjam túl, mert tudom, hogy akkor rövid idő alatt teljesen életképtelenné válna.
Most akkor mégis mi a bajod a férjeddel?
Kisebb hibái mindenkinek vannak. Minek akarod megváltoztatni? Biztosan neki is van olyan, ami idegesíti időnként benned, de elfogadta.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!