Nektek mi lett a házasság utáni nevetek?

"Sorsolással? Nahát ez nagyon tetszik:)) "

Úgy látszik, csak neked, mert mindenki más lepontozta a hozzászólásomat. Nem nagyon értem az ilyesmit, mert a házassági név választás az kb. olyan kategória, mint hogy milyen keresztnevek tetszenek: ízlés dolga. De megy a pontozás ezerrel.

"Attól meg pláne, ha valaki Kovács Dávidné. Munkában találkozom ilyenekkel, és mindig elgondolkodom, vajon a barátai is Dávidnénak szólítják? Hivatalosan teljesen megszűnik önálló lényként létezni."

Ha most csak a hivatalos oldalt nézzük: az összes létező papírra ugyanúgy rá kell írni a lánykori nevet is, tehát ez a megállapítás enyhén szólva túlzás...

Már elváltam, de úgy volt, hogy Kovácsné Hajnal Anna. Most persze a lánykorin futok megint.

Nekem sem tetszenek a kötőjeles verziók. Nem látszik belőle, hogy házas a feleség, lehet, hogy valakit Hajnal-Kovács Margitnak hívnak, de nem azért, mert házas, hanem mondjuk a szülei nevét így kapta, akik Hajnal-Kovács Anna és Hajnal-Kovács Dávid voltak.

Az pedig, hogy a volt férjem vezetéknevére cseréltem volna a sajátomat szintén azért nem tetszett, mert abból nem tudni, hogy házas vagyok-e vagy sem.

Nekem a -né nem tetszik. Valahogy túl régimódi, azok az idők jutnak eszembe róla, amikor még mindenkit így hívtak, esetleg kötelező is volt ebben a formában használni. Másrészt kicsit öregít szerintem, például úgy bemutatkozni, hogy Kovácsné vagyok. :D

A kötőjeles változat (Kovács-Hajnal) talán a legszimpatikusab. Bár ott tényleg a szerencsén múlik a dolog, hogy a két vezetéknév mennyire passzol össze. Ha mondjuk mindkettőtök neve alapból 4-5 szótag, akkor együtt már borzasztóan hosszú lehet. Vagy csak egyszerűen olyan mássalhangzótorlódás alakul ki a kötőjel környékén, amit nehéz kimondani, stb.

A kettő közötti kompromisszumos változatként azt még el tudom fogadni, hogy a férj vezetéknevét viseli az egész család egységesen, mindenféle toldás nélkül (a fenti esetben Kovács Anna tehát).