Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerintetek elrontják a kislányok neveltetését a házassággal kapcsolatban?
Nos, én nő vagyok és már egészen tinédzserkoromtól folyamatosan azt hallom anyámtól, mamámtól és egy-két médiumtól, hogy sose tedd magad függővé anyagilag egy férfitól, tanulj, végezz egyetemet, keress egy jól fizető munkahelyet, tegyél félre magadnak dugipénzt, ha nem érzed jól magad egy férfival akkor lépj tovább. Persze ezt nem teljesen szó szerint így mondják, hanem szebb megfogalmazásban, hogy jobban hangozzék, de ez a lényege.
Most komolyan elgondolkodtam azon, hogy mi értelme megházasodni, ha már a gyűrűhúzáskor azon stresszelek, hogy függővé válok attól a férfitól. Akkor mi is a házasság? Nem az, hogy két ember egymás segítői, támaszai lesznek, egymásra utalva? Számomra a "függőség" nélküli házasság csak egy formális, valódi értékek nélküli papírfecni. A házasság maga ez a "függőség".
Sokszor úgy beszélnek mai értelemben a házasságról, mintha a fő végeredménye a válás lenne, és néha véletlenül "becsusszan" egy ténylegesen életünk végéig tartó kapcsolat. Miért a függetlenségre, a saját egzisztenciára, a férfiak iránti bizalmatlanságra ösztönzik a lányokat, miért nem arra buzdítják inkább, hogy jó párt válasszanak maguk mellé, és akkor nem kell aggódni azon, hogy pofára esnek?
Főleg azok véleményét várom, akik már éltek házasságban, én fiatal vagyok és még tapasztalatlan. Helytelenül gondolkodom?
Tapasztalatból mondják. Mert sokan estek pofára már azzal, hogy anyagilag függővé váltak és emiatt nehéz helyzetbe kerültek akár házasságon belül maradva, akár akkor, ha kiléptek belőle.
Ezekkel az intelmekkel senki sem azt mondja, hogy legyél bizalmatlan és hogy ne keress magad mellé jó párt. Csak annyit, hogy az életben az égvilágon semmi sem biztos. Az évek során változhatsz te is és a társad is. És soha, soha nem tudhatod, kiből mit hoz ki egy addig ismeretlen helyzet. Saját magadról sem. Az anyagi függőség pedig egy végtelenül egészségtelen dolog, főleg két felnőtt ember esetében.
Nekem ez jön le ezekből az intelmekből.
És mi van akkor, ha meghal a férj, te pedig anyagilag tőle függtél, nincs szakmád, nincs félrerakott pénzed, nincs munkatapasztalatod? Vagy ha éppenséggel a férjed lerokkan, nem tud többé pénzt keresni? Mi van akkor, ha évek múlva derül ki, hogy nem az, akinek hitted? Mi van akkor, ha elmúlik a szerelem, te tennél a kapcsolatért, de a párod belelustul, meg sem próbálja megjavítani? Mert vannak tulajdonságok, amik tényleg csak évek múlva kerülnek elő... Hiába választasz akár tudatosan, bármikor kiüthet balul. Aztán szívsz, mert se pénzed, se szakmád, se munkatapasztalatod. Nem tudsz kilépni egy boldogtalan kapcsolatból, nem tudod eltartani magad és a gyerekeket özvegyen, nem tudod eltartani a férjed, ha lerokkan.
Az életben annyi váratlan helyzet kialakulhat, ezért kell bizonyos szinten függetlennek lenned, egyedül is megállnod a helyed, mert nem biztos, hogy mindig lesz melletted valaki, aki segít.
Én még ugyan nem voltam házas, de voltak már bőven kapcsolataim és láttam házasságokat így-úgy alakulni. Az, hogy jó párt válasszanak, nem feltétlenül megoldás, az álomkapcsolatok is megromlanak sokszor. Az anyagi függetlenség pedig egy nagyon helyes dolog, én ismerkedésnél egy ideje az olyan lányokat preferálom, akiknek komoly céljaik vannak (pl. karrier terén) és tesznek is érte, hogy elérjék őket és a saját lábukon is megálljanak. Pár éve volt egy barátnőm, akiről egy idő után kiderült, hogy az az életcélja, hogy minél előbb teherbe essen, legyen mellette egy anyagi biztonságot nyújtó férfi, neki pedig ne nagyon kelljen dolgoznia, de azért mindene meglegyen. Elég kiábrándító volt.
26/F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!