Miert gondoljak sokan h ha nem hazasodunk ossze a baratommal addig nem is komoly a kapcsolatunk?

#15

"az ember jó esetben azzal hàzasodik össze"

Bizonyára ismered a "jó esetben" kitétel jelentését..

Kérdező, azért botránkoznak meg, mert az ember a szokásai rabja, nehezen szabadul meg az olyan berögzült elvárásoktól/szabályoktól, mint hogy a házasság pecsételi meg egy kapcsolat komolyságát. De sorolhatnék ide még ezer példát. Hogy lásd:

- a nő mosson, főzzön, takarítson

- a férfi legyen a fő kenyérkereső

- a nőnek ne legyen magasabb iskolai végzettsége, mint a férfinak

- aki diplomás, több értelem szorult belé, mint egy szakmunkásba

- amelyik nő szeret szopni, az biztos r**banc

- amelyik nő érzelmek nélkül szexelt már valaha, az is r**banc

- amelyik nő szeret beszélni a szexről, az r**banc

- amelyik férfi kigyúrt, jól néz ki, az felszínes, és semmi egyébbel nem törődik, csak a külsőségekkel

- minden zsidó jól bánik a pénzzel, és kicsalja a tiedet

- minden cigány teleszemeteli a környéket, amerre jár

És folytathatnám estig.

Érted. Előítéletek, általánosítások, régi, berögzült dolgok, amiktől nehéz szabadulni. Nagyjából ezért hökkennek meg a ti ügyeteken.

20. Azt le tudod írni, miért àll tőled tàvol a hàzassàg?

Mert megcsalàs, elhidegülés, kommunikàció hiàny èlettàrsak közt is van. Ezek a dolgok nem annak a függvényei, hogy valakik hàzasok e.

Nekem amúgy tök 8 ki hogy él, csak itt is volt màr példa arra nem egyszer, hogy a hàzassàgellenesek konkrétan letàmadtàk az adott kérdezőt miért akar hàzasodni, miért fontos.

És eddig csak kifogàsokat làttam, rettegést a hivatalos elkötelezettségtől, valódi indokot nem. Miért utasítjàk el egyesek a hàzassàgot. Kívàncsi lennék rà csak, nekem amúgy mindegy, ha valakinek nincs igégye rà, ne hàzasodjon. Èn sem ítélkeztem soha . Kérdést teztem fel . Plusz Egyéni véleményt fejtettem ki. Mint màsok is. Az nem az én gondom ha valaki személyes sértésnek veszi.

Hasonló a véleményem, mint az egyik korábbi válaszolónak. Én férfi vagyok, és igencsak megalázónak érezném, ha engem, és a kapcsolatunkat ugyanúgy értékelné a párom, mint azt a pasit akivel 1 hónapig, vagy 1 évig járt, még előttem. Én ennél több vagyok, a kapcsolatunk több, fontosabb, ezért is házasodtunk össze, mert egy boldog házasság több, és komolyabb kapcsolat, mint egy szimpla összebatyuzás.

Nem véletlenül nem lépik meg sokan. Fosnak attól, hogy papíron is egymáshoz tartozzanak, mert az felelősségvállalás a kapcsolatért. Ez a bajuk, semmi más. Ez nem megy mindenkinek. Nem is baj, remélhetőleg idővel már tényleg csak azok fognak összeházasodni akik agyilag megértek rá, megválogatják kivel kötik, és komolyan veszik a hűséget és az érzelmeket.

Kérdező, ne idegesítsd magad mások korlátoltságán, mi a 20. éve nem házasodunk... pont azért, mert egyikünk sem akar.

#10 " Figyelj, én megértem azokat, akik szerint a házasság csak egy papír és ettől nem fogják jobban szeretni egymást.

Viszont a másik oldalról megvizsgálva: a házasság csak egy papír, 2 perc aláírni és máris lenyugodnak a cseszegető rokonok, ti pedig békében élhettek úgy, hogy a maradiak is elhiszik, hogy szeretitek egymást." - ez most itt az elvtelen megalkuvás dicsérete akar lenni? Tudod, az emberek jó részének vannak elvei.

Azért akik azt írták, hogy a házasság komolyabb dolog, mint az, hogy előtte "járunk" valakivel, és felelős döntés, stb, mindamellett hogy egyet értek veletek nagyjából, és én is házasságpárti vagyok, azért hozzátenném, hogy mikor középsulis voltam, akkor rengeteg évfolyamtársam házasodott meg. 3 éve érettségiztem, már nagyon kevesen vannak együtt.

A házasság olyasmi, amit lehet ésszel is csinálni, meg ebben is lehet idiótának lenni, és akkor tényleg nem ér semmit.

Alapból nem ítélek el senkit, ha valakik boldogok úgy, hogy nem házasodnak, akkor legyenek boldogok, kész. Sőt, azt a kapcsolatot így "külsősként" többre tartom, mikor valakik 30 éve együtt vannak esküvő nélkül, és szeretik egymást, mint azt, amikor fél év után összeházasodnak, aztán válnak is 1-2 éven belül.

A házasság csak akkor jó dolog, ha mindkét fél vágyik rá, és tényleg alaposan kiismerik egymást előtte, nem kapkodják el. Máskülönben semmi értelme. Azért minek "aláírni a papírt", hogy a család lenyugodjon? A család fogja be a száját, nem az ő dolguk, ez 2 emberre tartozik, az ő döntésük.

Hát, kérdező mindent összevetve, az a lényeg, hogy ti mit akartok, és egyetértetek -e abban, hogy NEM akartok házasodni.

Most leírod, hogy nem akartok, hülyeségnek tartjátok stb, de akkor álljatok is ki emellett, ne csináljatok segget a szátokból, hogy csak azért házasodnátok hogy elhallgattassátok a rokonokat:) Az már tényleg a legalja.

Ha ti így akarjátok akkor tartsátok hozzá magatokat. El kell nektek is fogadni hogy van aki házasságpárt is van aki nem.

Én házasságpárti vagyok, de ez pl nem mindig volt így. A második exem meg akart kérni, kihátráltam a kapcsolatból amit felhozta, mert nem akartam, hülyeségnek tartottam. Aztán most évekkel később a párom oldalán vágyok rá és lesz is, megbeszéltük hogy nem akarunk batyusok lenni, mert sokat számít manapság! Látjuk a környezetembe hogy mekkora különbség van a házasok és nem házasok között.

Egyrészt a szülők tényleg sokszor nem fogadják el úgy addig a pasit/csajt amíg nincs házasság. Addig csak egy aktuális pár. Megértem mert bármikor továbbállhat, belefeccel a gyerekük egy csomó pénzt, energiát a kapcsolatba és ez elszáll ha a másik fél valami hülyeséget csinál (hitel, stb) Az összebatyuzás az csak egy állapot éppen, bármikor megteheti a másik hogy nem jön többé vissza, megalázza a másikat, minden következmény nélkül (válásnál a bizonyított megcsalás azért más..) esély nincs a békülésre ha úgy van. Az öröklés: szülőkhöz, tesókhoz megy minden vissza, akikkel ha nem voltatok jóba, elveszik a lakást ahol élsz... te senki leszel az életetekben mert papíron nincs semmi.

Nem házasként a másik postáját se veheted át, ha történik valami te vagy kb az utolsó aki megtudja. Hitelnél, gyereknél annyira sok megalázó(!!)kört kell lefutni hogy nem igaz.

Tesómék 10 év együttélés után ezért házasodnak, papír, de pont ennyire könnyű egyszerűen aláírni és pont annyira könnyíti meg az életet amennyire sokan utálják, nem kell hozzá esküvő, nekünk se lesz banzáj csak egy vacsora.

Kedves #29, azért amiket leírtál, azoknak a nagy része nem így van. Ugye örökölni első sorban az örököl, aki a végrendeletben örökösnek meg van nevezve - ha van köteles részre jogot formáló, akkor a 2/3-át, egyébként meg az egészet. Egyébként is, az ingatlant már az életben is két névre lehet íratni - ahogy mi is tettük, szimpla ajándékozási szerződéssel. (különben meg tapasztalatom szerint igazán vérre menőt a volt meg az újabb feleség tud veszekedni örökségen)

Az egy nem tudom meddig hangoztatott tévhit, hogy "mert élettársi kapcsolatból simán odébb lehet állni", mert hát ha van közös gyerek, közös ingatlan, közös vállalkozás pl. akkor egy élettársi vagyonjogi per valójában nem egyszerűbb, hanem bonyolultabb egy válópernél. Illetve hát ugyanúgy lehet előre is szerződést kötni, csak akkor annak a fejlécén nem a "házassági szerződés" hanem az "élettársi vagyonjogi szerződés" fog állni.

Gyereknél kérdés, kinek mi a megalázó, nekem az, ha úgy jegyzik be az apaságomat, hogy erről még meg se kérdeznek...

És de, teljesen nyugodtan átveszem a párom postáját 19 éve egyfolytában - egyetlen egyszer volt ebből káosz, de akkor neki se akarták odaadni:). És nagyon naív vagy, ha azt hiszed, hogy Magyarországon egy házassági bontópernél fikarsznyit is számít az, hogy ki kivel, és hányszor. Az kb 100+ éve volt szokás, hogy a hűtlenséget bizonygatták a válóperen, mert már a XIX. század végén se ütközött semmiféle jogba a ki kivel...