Hány boldog házasságot látsz a fiatalabbak körében?

Látom, két férfi is nagyot csalódott itt.De srácok ne velem hadakozzatok.Azért mert egyszer nem sikerült, nem minden nő ilyen,mint amit leírtatok.

Nem fekete vagy fehér egy házasság.A boldogság vagy a boldogtalanság is mindkét félen múlik.Igaz a mondás,kettőn áll a vásár.

18: Mit értesz kisemmizés alatt? Válás esetén? A többet keresőt vagy többet dolgozót lehet kisemmizni, nem a férfit. A házasság előtti szerzemények és az örökség pedig nem képezte soha a házassági közös vagyont, tehát az nem vándorolhat át a házastárshoz.

Sőt, lehet kötni házassági szerződést is, vagy már eleve úgy könyvelni a szerzeményeket, hogy ne lehessen kérdés az osztozkodásnál.

Régen sem volt kevesebb konfliktus a házastársak között, de mivel az elváltakat megbélyegezte a társadalom, sokszor nem tudtak új párt találni, ezért tízszer is meggondolták, hogy váljanak-e. 10-ből 9 esetben sikerült megoldaniuk a konfliktust, vagy így, vagy úgy, lehet, hogy lemondással járt, de végül is együtt maradtak. Állítom, hogy az így megoldott problémák után a házasságok legalább fele boldog is maradt. Ma ugyanezek a házasságok válással végződnének, mert mindenki feladja az első akadálynál, esélyt sem adva a megoldásnak. Persze, van, amikor sokkal jobb elválni, nem arról beszélek.

Kérdés, milyen a jó házasság? Mit nevezünk boldognak? Mert konfliktus minden együttélés során keletkezik, hullámvölgyek mindig jönnek, mennek.

A házasság bizalom kérdése. Aki házisárkányoktól, kisemmizéstől fél, vagy a monogámia unalmától, az nem is bízik a párjában, és ebből következik, hogy nem is szereti igazán. Aki nem hajlandó ilyen-olyan előre beképzelt félelmek miatt házasodni, azt ott kell hagyni a fenébe, amíg felnő ahhoz, hogy vállalni tudja a felelősséget. Egy válás mindig fifty-fifty, nekem ne mondja senki, hogy ő nem hibás benne. Ha másért nem, azért, mert rosszul választott.

Nem tudom, fiatalok vagyunk-e, 12 év házasság után 5 gyerekkel nagyon boldogok vagyunk, 38 és 39 évesen. Hasonló házasságokat sokat látok magunk körül, de ez egy keresztény társaság, ahol eleve kevesebb a válás, és ahol a válás nem sikk, ott az emberek megküzdenek egymásért a mindennapokban, és többnyire megéri a házasságba fektetett energia, mert sokszorosan megtérül.

Milyen érdekes, ahogy bebizonyítottátok, hogy nem is létezik a válás általi kisemmizése a férfiaknak, de azért megkérdezném a hajéktalanokat is a sarkon, hogy nekik mi erről a véleményük.

De amúgy tegyétek a szívetekre a kezeteket és nézzétek végig a facebook-hooker generációnkat és mondjátok ki hangosan, hogy igen, érdemes megnősülni és megéri a házasságba fektetett energia, mert sokszorosan megtérül.

És nem jobbak semmivel se a másik oldalon lévő kivagyi, neofeminista, férfiként akarok élni-típusú, önmagát szigorúan "erős nőként" aposztrofáló hülyék sem, már a házasság szempontjából.

Egyszerűen nem hiszek benne, hogy ki kéne szolgáltatnom magamat és a javaimat ennek a bagázsnak, ez van.

Közhelyszámba megy, utsó: "A nő olyan mint a tájfun. Mikor jön, forró és nedves mikor megy, viszi a kocsit meg a házat."

De tudod, mit? Ezek csak tárgyak. Élni nem ezekért kell, hanem a boldogságért. A boldogság pedig nem itt kezdődik.