Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Elégedjek meg ennyivel?
A férjem és én is „hagyományos családban” nőttünk fel és ezt a mintát kezdtük el követni.
Férj dolgozik,pluszmunkát vállal- a feleség dolgozik és ellátja a háztartást.Aztán a
férj dolgozik,pluszmunkát vállal- a feleség otthon van a picivel és ellátja a háztartást.Majd a
férj dolgozik,ha még szükséges pluszmunkát vállal és megcsinálja mindazt,amire a felesége megkéri,hiszen a feleség is visszament dolgozni és így már nem tudja az egész háztartást egyedül illetve a gyereket is ellátni.
Aztán jön a 2.,3. gyerkőc ugyanezen logika mellett és a férjre is egyre több „otthoni munka” hárul.
Tehát mi is így élünk és nem mondhatom,hogy boldogtalan vagyok,de…
Férjeméknél is az anyuka volt a „főnök” a házasságban,az én szüleimnél is és sajnos nálunk is erőteljesen látható ez a „jelenség”.
Magától érthetődő volt,hogy én végeztem a házimunkát és én voltam otthon másfél évig a kicsivel,nekem volt több időm „szervezkedni”,ügyeket intézni,megtanulni a pénzt kezelni és beosztani,így ügyesebb is voltam mindezekben és amikor már munka mellett mindez nem ment,besegített a férjem.Logikus volt,hogy megmondtam mit kell csinálnia és megcsinálta,hisz egy család vagyunk,mindegyikünk érdeke.
Így jutottunk el arra a szintre,hogy én mindig,de mindig megmondom mi hogyan legyen.Nálunk is én lettem a főnök.Nem az erőmet fitogtatom és ugráltatom hülyeségek miatt,hanem felvázolom neki,hogy mit kell megcsinálnunk azokban a napokban és mi az amire nekem nem jutna időm,vagy ő sokkal jobban ért hozzá.
Belefér az idejébe,sokkal jobban mint az enyémbe,hiszen már a munkában révbe ért,remek munkabeosztása van és szuper fizetése.Nem is „janizik”hogy ő a férfi és neki a nő „ne dirigáljon” hanem teszi,amit tennie kell,ami a felnőtt,családos élet velejárója.És teszem én is ugyanezt.Jó csapat vagyunk.
De ennyi.Ha én nem mondom azt neki,hogy kérlek fürdesd meg a kicsit,akkor neki eszébe nem jut,hogy én a naggyal való tanulás és vacsorafőzés közben ezt már nem tudom megoldani.És kismillió ilyen példa lenne.Ha szólok neki megcsinálja,ha nem,eszébe se jut.És ez mindennel így van.
És az a szomorú,hogy ahogy jutunk egyre feljebb a munkában,ahogy egyre jobbak az anyagi lehetőségeink és ahogy nőnek a gyerekek,egyre több és több a tennivaló.
Ha egy héten adódik 5 új tennivaló,akkor én számítanék rá,hogy abból 2t ő meg tud csinálni én meg „elsikálom” a 3at,de nem,jó ha 1et megcsinál,vagy még ahhoz is segítség kell.Illetve,ha nem szólok,hogy te figyelj van ez az 5 dolog,akkor eszébe se jut,hogy abból ő is részt vállalhatna.Pedig tudja,hogy van.
Valahol már ő is olyan,mintha az én gyerekem lenne,mintha ő nem tudna ehhez az élethez felnőni,pedig ketten választottuk.Ő az örök gondtalan én meg vagyok helyette is a felnőtt és ezt látják a gyerekek is.Apa laza,minden boldogság,én meg néha „idegbeteg” mert egyedül vagyok felnőtt a 4 gyerekem mellett.
Más is volt hasonló helyzetben?Ki hogyan oldott meg?
Aki csak mocskolódni akar és nem képes felfogni az egész kérdést,az kérem válasszon másik témát.
Köszönöm!
válasza:nekem nem menne, mert azért mert a ffit tartam fönöknek, csak ezzel simán kasztrálod a férjed, vagyis már nem tekintesz rá ffiként, nem tiszteled..semmi...vagyis mintha az anyja lennél.
ez lett el lett rontva.
én a helyedben mennék dolgozni, mondanám hogy vegyen ő is visszább, és próbálnám hogy a társam legyen. volt vha a társad?
válasza: válasza:Nagyon szélsőséges válaszokat fogsz szerintem kapni!
Bár nincs 3 gyermekem,férjem sincs, DE leírás alapján nagyon ügyesen megoldjátok a dolgokat! A házasság és gyereknevelés az egy örökké valóságig tartó tanulási folyamat. Ha megvan egymás felé a szeretet,anyagilag is nincsenek óriási problémák,működhet,és látod, hogy működik is. Mikor nagyobbacskák a gyerekek,ugyanúgy jönnek újabb és újabb problémák. Attól még, hogy te vagy a "főnök", még lehet számodra ő a tökéletes férfi :) Nézőpont kérdése!
Családomból próbálok kiindulni, nálunk a férfi volt a főnök,de ennek inkább anyagi alapja volt!
Csak annyit tudok mondani,ha pillanatnyilag elégedetlen van,mindig beszéljétek meg!Ne tartsd magadban,míg borul a bili :)))
válasza: válasza:Ugyanez ment nálunk is! Tudod mi lett belőle? Megcsalt mert nem érezte férfinak magát mellettem! És meg is értem mert igaza van ebben! Ez persze nem mentség.
Változtassatok! Jó vége nem lesz hodd el, tanulj mások hibájából!
válasza:Végre egy jó kérdés......
15 éve vagyok együtt a párommal és hasonló cipőben járunk mint ti. A kapcsoltunk elején inkább Én domináltam aztán szépen lassan megfordult a helyzet és most már párom mozgatja a szálakat. Ha jól csinálja nincs ellenemre, de azért néha kiborul a bili.
Simán be tudja osztani a napomat mikor hova miért menjek, mert úgy is arra járok és intézzem el ezeket, ha valami miatt nem sikerül teljesen ki tud akadni. Ilyenkor tudatosítom vele hogy nem a főnököm és magára hagyom.
Szerintem az teljesen normális, hogy egy kapcsolatba valaki felvállalja az irányítószerepet, egy ésszerű munkamegosztás a jó kapcsolat alapja. Megbízol annyira a párodban, hogy bizonyos teendőket rábízol, és nem beszélsz bele annak lebonyolításába.
Ha Te vagy a munkaszervező akkor bizony Neked kell kiosztani a feladatokat, ennek a felelőssége Rád hárul...ha megkéred Ő segíteni fog és kész.Nem ajánlkozik fel, nem kavar be neked a tudomásod nélkül.....mondhatni alattad dolgozik és nem melletted.
Nem mondom, hogy ez az ideális állapot, de lássuk be munkaszervezés terén ez többnyire így működik.....kell egy logisztikus aki mindent felügyel és vannak a szorgos méhek akik elvégzik a munka rájuk eső részét.
Egy óriási hibát követhet el egy Nő, ha nem értékeli azt amit a férfi tesz és megjegyzéseket tesz a munkájára (jellemző Női tulajdonság), de legbelül tudja, hogy Ő sem tudná jobban megcsinálni. A folyamatos reklamálások, balhézásokkal bárkit el lehet üldözni rövid idő alatt, erre nagyon oda kell figyelni. Ha értékeled a másik munkáját akkor sokkal szívesebben fog segíteni Neked!!!!
De ugyanez igaz visszafelé is....férfiként néha fel sem tűnik mindaz amit egy Nő végez egy háztartás körül, csak úgy készen van.....hajlamosak vagyunk elvárni valamit ami nem magától értetődő. Nagyon fontos, hogy néha meg kell szakítani a hétköznapi robotmunkát és pihenni kell....ilyenkor telefon kikapcsol, elmenni valami jó kis fürdőbe lazítani és hátrahagyni a hétköznapok okozta stresszet. Ez nagyon fontos!!!!
37F
1.
Természetesen dolgozok.1,5 évet voltam otthon mindegyik gyerekkel.
Az én apám nem volt egy mintaférj,így én próbáltam az ellenkezőjét választani,olyan embert,akit becsülni tudok és felnézni rá.Az elején ez így is volt.Aztán az évek folyamán én valahogy jobban felnőttem.
2.
Leírnád pontosan,hogy szerinted mivel rontottam el és te hogyan csináltad volna?
Számtalanszor megbeszéltük már és olyankor persze jobban odateszi magát,sőt volt,hogy hagytam irányítson ő.
Nem túlzok,ha azt mondom káosz és sírás volt belőle.(Nem a férjem,hanem a lányok részéről.)
3.
Megbeszéljük,nem tartom magamban,de van,hogy elég és lazulásra vágyok én is egy kis " felelőtlenségre,de soha nem élhetem meg a pillanatot.
5.
Előbb félek attól,hogy megcsalom én őt,mert nem érzem magam mellette nőnek,mint fordítva.(Bár persze eszemben sincs)
6.
Sok mindenben igazad van,de igazságtalannak és fárasztónak és elkeserítőnek érzem,hogy nekem meg KELL csinálnom és nekem TUDNOM KELL,hogy meg kell csinálnom,ő pedig dicséretet és "jutalmat" vár azért,mert a töredékét megteszi annak,amit én.
válasza:naná hogy te felnőttél, ő meg nem.
mivel az anyja szerepét töltöd be, ő meg a gyereked.
ne sajnáltasd magad, mert TE vetted magadra ezt a szerepet, te mentél így bele, és csinálok hosszú évek óta. szóval most hirtelen már nem tetszik? shit ügy.
kis csillagokat kap egy mosogatásért?
Azért töltöm be az anyja szerepét,mert megmondtam neki,hogy miben veheti ki a részét a házmunkában és a gyereknevelésben?
Újra megkérdezem,te mit tettél volna?
Vársz és vársz,hátha rájön magától arra,ami neked is évekbe telt,vagy segítesz neki,hogy ez így egyszerűbb,az úgy egyszerűbb.
Vagy nekiállsz duzzogni,hogy magától nem találja ki?
Szóval hogyan?
Tényleg érdekel,hogyan lehetett volna jobban csinálni!
válasza:nem mentem volna hozzá egy ilyen tutyimutyi kisfiúhoz, akinek azt is meg kell mondani, hogy le kell vinni a szemetet, mikor már kidől a zacskóból a szemét.
meg ha nyakig szaros a gyerek, hogy meg kéne fürdetni.
amúgy igen vannak ffiak 80* kell elmondani vmit, hogy csinálják meg, de te adod neki a parancsokat, ő meg kapja a matricákat ha vmit megcsinál.
te nem engeded felnőni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!