Házasként és/vagy szülőként hiányzik a fiatalkori éned és életed, szerelemeid, barátaid?

Én pont lesz.rom neked mennyid van, vagy honnan van, nyugi. Nem azért kérdeztem.

Legyek Neked "sikertelen", ha akarod, habár saját erőből 2 év alatt 6 misit raktam össze egy külföldi országban ahová úgy mentem ki, h senkit nem ismertem ott. Közben bejártam a fél világot, (még jobban) megtanultam angolul, most nemzetközi felsőfokúm van belőle és most programozónak tanulok. De azért köszi a kritikát, majd átértékelem a gondolkodásmódomat. És igen, nekem fontos hogy saját erőből. Miként az is fontos, h nincs hitelem és nem élek a szüleim nyakán. Azért mégis jó érzés tudnom, ha minden kötél szakad bármikor visszamehetek szüleimhez a családi fészekbe akár feleségestül, gyerekestül is, hely van bőven és fizetni sem kell érte ;)

Szóval írtál:

- Etiópokról (akikről úgy látszik nem tudod, de boldogabbak a Nyugat-európai átlag embernél), és

- valami homályos lehetőség-megragadásról.

Csak a kérdésemre nem válaszoltál. Mindegy, nem tartozik rám - nem is csesztetni akarlak, amit akartam megtudtam. Érdekes, mennyire másként látja a dolgokat az, akinek már 25 évesen mindene megvan, és az akinek még a 3. X-en túl is keményen kell melóznia azért, h elérjen valamit. Erre akartam kilyukadni. "Jó" helyről jöttök a pároddal, na. Nincs ezen mit szégyellni, mit kell így hímezni-hámozni, h "jó lehetőség"? Szüleid segítettek és kész. Így azért mégiscsak egyenesebb mindenki felé, nem? Most már nem csak az tudjuk, h nem hiányoznak a fiatalabb éveid, hanem azt is, hogy mi az igazi oka. Így most jobban megértjük a nézőpontodat. Nem kell mellébeszélni. Ráadásul nem is azt kérdeztem, h mit kaptál-mit nem, csak azt hogy mivel foglalkozol. De még így, név nélkül sem merted leírni. Ergo nem lehetsz túl büszke az eredményeidre az az érzésem. Akkor szerinted Te most sikeres vagy? Ehh sebaj, még fiatal vagy és tettre kész, ez a fontos. Jó lett volna egy sikertörténetet olvasni persze, amilyen majd az enyém is lesz, ha végre eljutok arra a pontra. De nincs baj, Te ezt kaptad. Az igazi sikerért viszont meg kell dolgozni. Na legjobbakat.

6-os, bocsánatot kérek, a válaszomat sokkal inkább a 9-esnek szántam, aki úgy fejezte be, mintha legalábbis őt kérdeztem volna bármiről is.. Viszont most látom, h Te nem ő vagy.. válaszoltál.. Még egyszer elnézést. És köszi, h válaszoltál és egyetértek: dőreség hitelt felvenni, pláne h ott a nagy ház. De gyerkőc még nincs, ha jól sejtem :)

9-es te meg akkor válaszolj, ha kérdeznek..

Nincs, és nagyon úgy néz ki hogy nem is lesz gyerek. Bár a ház ilyen esetben bővíthető:)

kérdezőnek bocsi az offért.

Házas vagyok még nincs gyerek...néha nagyon tudd hiányozni a fiatalkori énem..otthon laktam a szüleimmel..egész nap játszottam a számítógépen/túráztam a haverokkal/kocsikáztunk/csajoztunk..mindent megadtak a szüleim..azt sem tudtam, hogy mi az a számla :-) Ha megtetszett egy drága óra vagy ruha vagy bármi pl ipadat akartam csak kérnem kellett és azonnal megvették a szüleim..semmi felelősség csak a szórakozás. Tankolták a kocsimat, fizették a biztosításom,,,fizették a nyaralásom..mindent! Én pedig mindig kitűztem célokat pl kocsit szeretnék..ez lázban tartott hetekig és vadul nézelődtem a neten hogy milyen kocsi kell..aztán megkaptam..következő célom egy külföldi nyaralás volt Szíciliába..szüleim kifizették...a haverokkal egész éjszaka playstationnal nyomtuk a GTA-t..söröztünk és arról álmodoztunk mekkora menő arcok leszünk..vagy amikor haverokkal buliztunk minden héten és élveztük az életet...aztán megnősültem!

Most is számíthatok a szüleim segítségére..bármikor jöhetünk a feleségemmel..ha kell valamire azonnal adnak pénzt..de már nem ugyanaz...sokszor érzem a felelőséget, hogy most már nekem kell előteremteni mindent..tankolni a kocsimat..fizetni a számláim..elmenni az asszonnyal étterembe/nyaralni/színházba stb és ez sok pénzbe kerül..néha mélységes tisztelettel gondolok apámra és anyámra, hogy hogy tudtak olyan életszínvonalat biztosítani nekem és maguknak. Hogy milyen jó volt gyereknek lenni és álmodozni.....de sajna véget ért!

Persze most is vannak céljaim....de már nem olyan szinten vagyok hogy a legnagyobb problémám az életben hogy mikor kapok egy 300.000 ft-os karórát, mert az olyan menő :-)