Valóban egy férfi sem vágyhat házasságra? Csak a nőkért megteszik?

Én ebben nem hiszek, bár lehet, hogy túl naiv vagyok. Nemrégiben egy kedves ismerősömmel beszélgettünk, felmerült a téma, én meséltem, hogy milyennek képzelem az esküvőmet, ő meg nekiállt gúnyolódni rajtam, hogy ugyan már, a barátom mit szól mindehhez? És mondtam teljesen őszintén, mert a párommal már milliószor átbeszéltük, hogy támogatja, benne van.

Na, ekkor jött az örök érvényű bölcsesség, hogy a férfiak nagyon ritkán akarnak házasságot, csak megteszik, mert a nőknek "puncimonopóliuma van", és ezért sok mindent hajlandóak megtenni. De hogy egy férfi sem akar alapból házasságot.

Hát nem tudom, én a párommal már egy ideje együtt élek, nem mai kapcsolat, átbeszéltük, és igen, az eljegyzés is küszöbön áll. És nem érzem azt, hogy én erőltetném. Igen, rózsaszín lányregényekben élek, ezt aláírom, de ebben ő is társ. Nem csak hazudja, hogy szeretne lánykérést, esküvőt, minden flancot, ami ezzel jár, szerintem. Az ismerősöm szerint meg több évtized kell, amíg valakit megismerek annyira, hogy meg tudjam állapítani, hazudik-e vagy sem.

Valóban én vagyok a naiv, és a férfiak nagy általánosságban nem akarnak házasodni, csak a nők kedvéért teszik meg? Vagy valóban létezhet olyan, hogy nem fél az elköteleződéstől, és igenis vágyik arra, hogy összekösse az életét a választottal?